Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1934
16 A száműzött királyfiakról Angliában kétségtelenül Aldred woreesteri püspök tudott a legtöbbet. Tudós, államférfi, sőt katona is volt. Yiláglátott, sokat tapasztalt, nagytekintélyű főpap. Ő feje az angol nemzeti pártnak, mely tudatosan keresi a hatalmas német császár barátságát, mintegy ellensúlyozni kívánván a francia-normann befolyást Hitvalló Edvard korában. Ö az angol király kiküldöttje Kölnbe, ki ott azt kérte, hogy a német császár közvetítésével engedjék haza Magyarországból az angol trón várományosát, Edvard herceget, feleségével, Ágotával és gyermekeivel együtt, ö — Aldred woreesteri püspök — ismeri a magyarországi viszonyokat is. 1057-ben Magyarországon keresztül utazik a Szentföldre, — az angol krónikairodalom feljegyzése szerint ő az első angol püspök, ki ezt az utat hazánkon át teszi meg. Aldred kardoskodik a hastings-i vihar után is a Magyarországból Angliába jött királyi család jogai mellett. Nem ismerünk angol államférfit, ki a kort mozgató erőkről és személyekről annyit tudhatott volna, mint a nagytekintélyű woreesteri püspök. És így nem is véletlen, hogy épp Worcesterből, Aldred püspök székhelyéből ered az első híradás Edvardnak Magyarországból való visszatéréséről családjával, feleségével és gyermekeivel együtt. Az egykorú angolszász krónika, valamint a későbbi Florence of Worcester Agathát, Margit anyját azonban csak úgy említi, mint a német császár rokonát (caseres maga). Magyar származásról itt nincsen szó. Ez az általánosság, melyet Florence of Worcester egy kétértelmű magyarázata még jobban elhomályosított, tévesztett meg későbbi krónikaírókat, modern töténetírókat a mai napig. Angol szempontból érthető, hogy a krónikák Agathának a német császárral való rokonságát hangsúlyozzák. A császár hatalmas, hatalmasabb e korban Rómánál is. A pápa is tőle függ — gondoljunk csak IX. Leóra —, természetes, hogy az Angliába visszakerült királyi családnak a német császárral való rokonságát szívesen hangsúlyozzák. Pedig ha feltesz- szük, hogy Agatha Szent István leánya, akkor természetesen a német császár rokonát, unokahúgát is látjuk benne. Hisz Gizella királynénk húga II. Henrik német császárnak. Csakhogy az angol krónikás szempontjából a császárral való rokonság fontosabb a kevésbbé ismert magyar királytól való származásnál. — Ez általános, sőt Florence-nél kétértelmű megállapításból származik az a sok ellentmondás, melyet későbbi krónikákban találunk Agatha, ill. Margit leánya származására nézve. Ezekből a forrásokból csak általánosat, tévését lehetett átvenni és ez a magyarázata annak, hogy Margit anyai származását még ma sem ismerjük. Azon krónikákkal szemben, melyek Agathának a német császári házzal való rokonságát domborítják ki, vannak jólismert
