Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1933
3 AZ EGYSÉGES KÖZÉPISKOLA KIALAKULÁSA. Az 1934. évi középiskolai törvény megalkotásával megszűnnek az eddigi különféle elnevezésű középiskolák és helyükbe a fiúk és leányok részére egyforma berendezésű, jogosítású, egységes középiskola lép, amelynek neve gimnázium lesz. Az egységesség ugyan az utolsó pillanatban, a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása alkalmával teremtődött meg és így úgy tűnik fel, mintha a véletlen műve volna, azonban kétségtelen, hogy ez a jellege hosszú fejlődési folyamatnak az eredménye. Érdekes és tanulságos különböző mozzanatain végigtekinteni és senki sem veheti rossznéven tőlünk, ha ebben az áttekintésben különös figyelmet fordítunk azokra a munkákra, amelyeket iskolánk végzett ezirányban. Az egységes középiskolát tulájdonképen már Eötvös József akarta megteremteni 1870-ben. Ez a középiskola francia mintára kilenc osztályos lett volna, a három felső osztályban hármas ágazattal. Korai halála megakadályozta Eötvöst tervének megvalósításában. Utódja, Trefort Ágoston tíz éven át dolgozott az új törvényjavaslaton. Nagyon különböző kényes kérdésekre, az ország nemzetiségi és felekezeti viszonyaira, az egyes nemzetiségek és egyházak szerzett előjogaira, a fejlődni kezdő magyar államiság politikai súlyának és méltóságának megőrzésére kellett figyelemmel lennie. így született meg az 1883. évi XXX. törvénycikk. Két fajta középiskolát teremtett: gimnáziumot és reáliskolát. Az első a régi latin iskolának volt a folytatása, magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, mathematika és természettudomány is volt ugyan benne, de a nevelés alapját és gerincét a latin és a görög nyelv és irodalom adta. A második a német Realschule mintájára készült, amelyet a német birodalom erősen előretörő iparuralma teremtett meg. Ebben a nevelés a reális tantárgyak erősebb hang- súlyozása és a francia nyelv tanítása alapján történt. A két iskolafaj tulajdonképen az általános világfelfogásnak volt az eredménye, amely az emberi szellemet két részből, a humánus és a természettudományos szellemből összetettnek képzelte és abban a meggyőződésben volt, hogy a kettő egymástól lényegesen különbözik. Azonban — noha sokan megpróbálkoztak vele — senkinek sem sikerült e kétfajta szellemiségnek egyértelmű meghatáro-
