Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1930
7 A MAGYAR OLVASÓKÖNYVRŐL. Időnként meg kell vizsgálni szerszámainkat. Munkaeszközeinket korok szellemei, idők igényei hozták létre s változásnak, változtatásnak vannak alávetve. Amikor szerszámainkat megvizsgáljuk, kopást és törést veszünk észre: kiegészítenünk és köszörülnünk kell; némelyiket már kikezdte az elmúlás rozsdája: újat kell tennünk a helyébe; a másikat izmosabb vagy talán durvább marokhoz szabták, a mi gyengébb vagy — merjlik-e remélni? —- finomabb ujjunk más formájút követel. A tanár egyik szerszáma a tankönyv. Sok függ, bár nem minden, e szerszám jóságától, kézbe-illésétől. Különös jelentőséget ad neki, hogy egyszerre két kéz használja munka közben, a tanáré és tanítványé. Az egyik számára vezérfonal, iránytű és egyben keret a közlendők területén, a másik számára tudomásul veendő „anyag”, emlékeztető, memória-menedék, melyhez bízvást fordulhat felvilágosításért. A tankönyv kettős arca az, mely elindítja mostani gondolatainkat egyik igen fontos munkaeszközünk, a magyar olvasókönyv felé. Amint azonban neve így felbukkan, rögtön szemünkbe ötlik egyik jegye, mely megkülönbözteti minden más tankönyvtől. A magyar olvasókönyv nemcsak pedagógikus eszköz, nemcsak ismeretanyag, hanem egyúttal a Könyv, az irodalmiság egyik alkotója, mellyel ebben az esetben a tanuló az iskola által, mintegy „hivatalosan” felavattatik a magyar irodalmi élet olvasójává, közönségévé. A magyar olvasókönyv a publikumnevelés első eszköze. Olvasókönyvünk általánosan felismerhető vonásait emeltük most ki. Minden tankönyvvel közös kétarcúsága a berendezés, a technikai megszerkesztés gondjaira figyelmeztet, közönségnevelő volta pedig a szerkesztőtől felelősséget, irodalmi életismeretet követel. Pedagógiai feladatérzés és irodalmi életismeret szellemiségünk változó elemei s ez a tény már magában is időnként végrehajtandó revízióra szólít fel. De iskolai szerszámaink megvizsgálásának, jobbátevésének szükségét napjainkban az iskolát igen közelről érintő jelenségek is hangsúlyozzák. A legutóbbi években a magyar középiskola igen mélyreható reformokon ment keresztül. A reformok lényegbeli célja
