Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1929
4 Az alapítvány eleinte mintegy 9.000 korona tiszta jövedelmet juttatott az iskoláknak. Nagy szomorúsággal kellett azonban tapasztalnunk, hogy ez a jövedelem évröl-évre csökken. Iskola- fenntartónk vezető emberei a kérdéssel foglalkozva arra az eredményre jutottak, hogy az alapítvány házát vagy el kell adni, vagy pedig új modern házat kell építeni a réginek helyére. Nagyon beható tanácskozások indultak meg erre, amelyeknek folyamán a képviselőtestület 1911-ben kimondotta, hogy a Simonyi-ház helyére új, modern házat épít s megbízta idősb Francsek Imre műépítészt, hogy az új ház terveit és költségvetését készítse el. Nevezett építész 1912-ben be is terjesztette a költségvetést és a terveket, azonban maga is azt ajánlotta, hogy e terveket a képviselőtestület ne valósítsa meg, hanem vegye meg a szomszéd házat is és a kettős telekre építsen új házat. A szomorú azonban az volt, hogy sem az egyik, sem a másik terv megvalósítására nem volt pénz. Iskolafenntartó egyházunk vezető emberei azonban nem csüggedtek, hanem sokszoros kutatás és utánajárás után sikerült az Építő Bank Részvénytársaságban oly vállalatot találniok, amely hajlandó volt a szomszéd telek megvételére és az új ház felépítésére, ha a ház bérjövedelmét megfelelő időre megkapja. 1912-ben kötötte meg a képviselőtestület az Építő Bankkal a szerződést a következő feltételek mellett: a vállalat 200.000 koronáért megveszi a szomszédos telket, 800.000 korona költséggel felépíti az új házat és évenként 20.000 koronát fizet a Simonyi- alapítvány céljaira, ezeknek fejében 50 évig a ház bérjövedelmét élvezi. Az építkezés a következő évben meg is indult és be is fejeztetett. Azután kitört a háború. Az Építő Bank 1916-ban észreveszi, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni és azért ajánlatot tesz a képviselőtestületnek, hogy 500.000 korona fejében hajlandó lemondani a házbérletről. Azonban a képviselőtestületnek az egyház és iskola érdekein gondosan őrködő tagjai valószínűleg szintén észrevették, hogyan áll a helyzet és azért az ajánlatot nem fogadták el. Az Építő Bank erre újabb ajánlatot tesz és a haszonbér-megváltás fejében immár megelégszik 300.000 koronával. Ez az ajánlat sem fogadtatik el. De nem talál elfogadásra a 200.000-s, majd az ezt követő 100.000-s ajánlat sem. Így történt, hogy az 1916-ik év végén az új Simonyi-ház minden megváltás nélkül kerül az egyház, illetőleg a Simonyi-alapítvány birtokába, amely mostanában évenkint mintegy 70.000 pengőnyi tiszta jövedelmet juttat a három iskolának. A Simonyi-alapítvány története röviden összefoglalva tehát a következő. Iskoláink becsületes munkája a fenkölt gondolko- zású Simonyi Ágostont arra bírja, hogy összes vagyonát iskolai célokra egyházunkra hagyja. A nemes tett megihleti iskolafenn-
