Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923
9 kegyelme nem adott volna mindkét gyülekezetnek erőshitű, buzgó, templomépítő papot; az evangélikusoknak Molnár Jánost, a reformátusoknak pedig Báthory Gábort, akik mindketten gyülekezetüknek első lelkészei voltak. Ezek a férfiak voltak azok, akik szóval és tettel építették templomukat. Kértek, könyörögtek, folyamodtak, deputációkba jártak, anyagot szereztek be, tárgyaltak és szerződtek a mesteremberekkel, ellenőrizték a munka folyását, testüket-Ielküket emésztve templomépítő nagy munkájukban. Az evangélikus templomot Krausz János építész tervezte, ennek halála után a tervet Pollák Mihály, a Nemzeti Múzeum építője vitte keresztül. Krausz a főhomlokzatra négy pompás korinthusi márványoszlopot tervezett, ezeket azonban a pénzhiány miatt nem készíthették el, ugyancsak a pénzhiány folytán nem építhették fel a tervezett magas tornyot s helyette csak egy kis tornyot építének, melyet 1875-ben le is kellett bontani. A templom ünnepélyes alapkőletétele 1799. október 31-én volt. 1808-ban a falak készen voltak, azonban a napóleoni háború alatt 1809-ben a gyülekezet a katonai kincstár kérésére átengedte ruharaktárul és 1811-ben visszakapván, ugyanezen év június 2-án, pünkösd vasárnapján a gyülekezet nagy örömére felszentelték. Református testvéreink templomát Bállá Antal tervezte s azt olvassuk, hogy annak idején „a gyülekezet megvizsgálta a templom- és toronyrajzolatot; ezt teljesen helyesnek találta és elfogadta azzal a modificátióval, hogy a templom arculatja ékesítésében a pelliká- nok és hat inscriptiók helyett más valamely ékesítés tétessen“. A templom alapkövének ünnepélyes letétele 17 évvel később, mint az evangélikus templomé, 1816. június 12-én volt s ez ünnepélyt az tette különösen emlékezetessé, hogy azon Hermina főhercegnő, József nádornak második felesége is részt vett, aki maga is református vallású lévén „megérkezvén udvari dámáival, megszemlélte a szegletkőbe helyezett czintáblát s a kezébe nyújtott kis kalapáccsal — sok vivát kiáltások között — a kőre egyet-kettőt ütött“. Hogy pedig a templom plánumának rajzolatja a távolabb levő jóltevő urakkal is közöltessék, Karacs Ferenccel a rajzot kimetszették és 2000 példányban ki is nyomatták. E rajz látható volt az 1922. év tavaszán a Bibliofil Társaság által az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításon 383. szám alatt. A templom elkészülvén, az első istentiszteletet benne 1830. június havában, a medárdusi vásár vasárnapján tartották, tehát 19 évvel későbben, mint az evangélikus templomban. Mindkét templomnak voltak harangjai és órája, mikre a környék lakosai is adakoztak valláskülönbség nélkül. Az evangélikus torony második harangját Stephanus Szita de Salfa ajándékozta. A református templom egyik harangját a svájci Aebly Fridolin, a másik kettőt a gyülekezet készíttette a görög szabadságharc idején a törökökkel 1827. október havában Navarin mellett vivott ütközetben tengerbe veszett s onnan előszerzett török vagy ázsiai ágyúkból. Mindkét templom harangjait Eberhard Henrik pesti pol-
