Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1912
26 Ismeretes ragyogó ékesszólásod azóta, — Hogy polgár móddal véde letört feleket. És amidőn lelked mesterségünkbe merült el, Láttuk, mint ömlött szellemed áradata. 25 Mint költő — ha lehet, ha tudod — zabolázzad a költőt: így jóvoltoddal boldogan indul az év. A II. könyv ajánlása. (I. 18.) Vége a Janusnak s évünk nő, mint ez az ének Itt van a másod-hó, s véle megindul e könyv. Csakhogy erősb legyen ám a vitorlád, mint Panaszimnak, Hajh, láttam, keveset ért ez a múltkori mű. 5 Kész szolgám volt az, mikoron zengtem Szerelemről És játszott a szaván ifjúkorom tavasza; Szertartást zengek s Jegyzékbe fogott napokat most . . . Vajh, ki hivé, tőlük-------erre vezessen az út. í gy katonáskodtam, mihez érték hordva a fegyvert . . . ío Bár soha sem volt ám tétlen a jobbom azért. Gyönge karom kopj át, ha nem is forgathata nékem, S nem röpített hátán engem a bősz hadi mén, S nem hordtam sisakot, sem az éles kard nem övedzett —• Hisz hadi szerszámmal bánni akárki is ért — is Ám C®sar, szorgos figyelemmel csüngtem eleddig Szent neveden s kutatám folyton az érdemidet. Légy segedelmem ezért s vegyed ezt a müvem kegyes arccal Háborúid közben, hogyha maradhat időd. * Az egész naptár általános tudnivalóit az I. 27 -62. sorai bocsátják előre Germanicust figyelmeztetve, de minden olvasóhoz szólva. Hogy kiszabá az időt, ki lerakta e város alapját, Évét tíz hóval szőtte a rendelete; Mert Romulus mennynél jobban tudtad, mi a tábor: so Szomszédon győznöd volt te előtted a fő. Ám — lássad Caesar — ezt tennie volt oka néki, Volt, amivel rendén mentse ki ezt a hibát. Hitte talán, hogy elég hónap lesz az évben, amennyi Kell az anyának, amig kisdede megszületik, as Majd meg, a férjének holtán keseregve az özvegy:
