Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1911

20

nél két testvér szerepel egyik mesében, ezek annyira hasonlítanak egymáshoz, mint Shakspere «Tévedések játéká»-ban az ifjak, úgy hogy még az egyiknek a felesége is férjének véli sógorát. Éppen ezért igen csodálkozik, mikor az két éjjel egymásután éles kardot fektet «felesége» és maga közé.1

S ezzel az a mesemotivum van összefüggésben, az az elem, hogy álmenyasszonnyal cserélik ki a valódit, (das Unterschieben der falschen Braut.) Jgy a Vőlsungasá-ban is, ahol azonban atyjának alantas mesterségére emlékezik vissza a leány és ezzel árulja el magát.2 Az «Eisenofen» című mesében eltéved a királyleány, eljut egy vaskályhához, melyben az elvarázsolt királyfi tartózkodik, míg a varázs alól fel nem oldják. Ez pedig akkor történik meg, mikor a királyleány késsel lyukat vág a kályhába. Az öreg király azonban nem engedi többé vissza lányát, hanem helyette a molnár lányát küldi ki. A királyfi így szól belülről: «Úgy látszik, hajnalodik», mire a molnárleány elárulja magát: «Igen, úgy rémlik, mintha hallanám apám malmát zakatolni». «Akkor te egy molnár gyermeke vagy, menj haza és küldd ide a királykisasszonyt» — feleli a királyfi. Másodszor a disznópásztor leánya megy oda, ez meg az atyja tülkének hangját hallja s csak mikor tényleg a királykisasszony megy ki, oldódik fel a varázs.3

Siegfried további sorsa meséink szempontjából nem érdekelhet minket; Brynhild bosszújának végrehajtása, a hős megöletése nem hasonlíthatók Grimmék egyik meséjéhez sem.

¥

3. Gudrun. Azonban a Nibelungének, tehát a Siegfried-monda német feljegyzésének méltó kortársa, a Gudrundal olvasása is igen sok mesereminiscentiát ébreszthet bennünk. E nagy mű II. részében halljuk, hogy Hattel, a hegelingek ifjú királya megtudja, hogy Hagen, ír királynak gyönyörű leánya van. Hűdének, így hívják a király leányát, nagy szépségéről csodákat mesélnek, úgy hogy Hettel hírére is beleszeret és feleségűi óhajtja a szép Hűdét. Azonban azt is megGrlpisspá, 41.

«Liegen wirst du, Lenker des Heers,

Keusch bei der Maid, wie bei der Mutter».

(Simroek : 168. 1.)

1 «Die zwei Bruder.» (60.) «Abends ward er in das königliche Bette gebracht, aber er legte ein zweischneidiges Schwert zwischen sich und die junge Königin.» (330. 1.)

2 21. Kap.

3 «Der Eisenofen» (217.) 618—9. 1.