Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1911
14 a madarai; nyelvéi.1 Siegfried az állati szivet megeszi s ettől érti meg a madarak szavát. Egy Grimm-mesében arany madár szívét eszik meg a gyermekek, mire minden reggel két aranyat találnak ágyukban a párnák alatt. Erre az aranyra vágyik a gonosz kovács s rábírja atyjukat, hogy űzze el őket, mert az ördöggel cimboráinak.1 2 Siegfried sárkányszívet eszik s ezáltal jut ilyen csodás tulajdonság birtokába, a mesebeli király egy fehér kígyóból eszik egy darabot, ennek csodahatása az, hogy az állatok beszédét megérti. Sőt nemcsak ő érti meg, hanem szolgája is. ki urát megleste és hasonlóképpen tesz.3 A madarak csicsergését megérti Johannes is, a hű szolga, ki ebből megtudja az urát fenyegető veszedelmeket (mérges ing, szilaj paripa, feleségének halála) és saját életét kockáztatja, de megmenti a királyt: maga kővé mered.4 5 Siegfried is a madarak utasítására cselekszik s megy újabb kalandokra. Kalandjaiban hű segítőtársa csodálova, (iráni. Ugyan a monda ránk maradt részeiben nem nagy szerep jut neki; Granival vitte el a Gnitaheideről a Nibelungok kincsét, egyébként azonban csak az a szerepe, ami minden mesebeli hős csodalovának, táltoslovának: hű, nélkülözhetetlen osztályosa dicsőségének és szenvedéseinek. Grimmék libapásztorleányának van egy ilyen csodalova, a Fallada, mely minden veszélytől óvja kis iirnőjót, sőt még akkor is buzdítja az elcsüggedt lányt, mikor levágták fejét s a város kapujában kiszegezték: hangját el nem vehették." Ugyanúgy hű csodalova van a jó Fere- nandnak, ki keresztapjától egy kulcsot kapott azzal az utasítással, hogy 14 éves korában nyissa ki vele a pusztai várat. 0 így cselekszik s a várban találja a táltost, mely jó tanáccsal mindig megsegíti. Az ő tanácsait követve sikerűi sok nehéz feladatot megoldania s még urának, a királynak, menyasszonyát is elhoznia.0 Útjában találkozik Siegfried a Nibelungkirályokkal, Schilbunggal és Nibelunggal. Éppen nagyban civódnak, mert nem tudnak örökségükön megosztozni. Örököltek atyjuktól egy köpenyt, mely láthatatlanná tesz, egy csodakardot s azonkívül mérhetetlen kincset. Hősünk vállalkozik a kincs szétosztására, de előre követeli díjúi a Nibelungok kardját, Balmungot. Mikor ez kezében van, nem gondol a kincs1 Fafnismal (Siinrock: 180. 1.) prosa 5. (32—9. vers) Gudrun is érti a madarak nyelvét, mikor Fafnir szívéből eszik. (Gudrunarkvida, I. 1—11.) 2 «Die zwei Brüder» (60.) 309—10. 1. ;i «Die weisse Schlange» (17.) 95, 1. 4 «Der treue Johannes» (6.) 38—9. 1. 5 «Die Gänsemagd» (89.) 439 42. 1. 0 «Ferenand getrű un Ferenand ungetrü» (126.) 613., 615—6. 1.
