Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1910

13 Lassanként Asklepios az orvostudomány istene lett és mintegy kifejezése az isteni jóságnak, mely az emberi tudományban rejlő' er­kölcsi erővel együtt működik a szenvedő emberiség javára. Az isteni hatalomba vetett hit és a hosszú századok tapasztalatain alapuló gya­korlati tudás erkölcsi és szellemi kincsei Görögországban egy helyen halmozódtak össze, Epidaurosban és innen áradt szét az akkori kultúr- világban s innen jutottak azokhoz is, kik a kultúrától kértek segít­séget a pusztító veszedelem ellen. Hogy mit láttak és mit találtak a római követek az epidaurosi hieronban, azt ma, az ásatások után, meglehetősen ismerjük. Epidauros városa Görögország Argolis nevű félszigetén volt, Aiginával szemben, a saroni öböl partján. A kis várostól nyugatra körülbelül 12 kilométernyire van a hieron1 a Kynortion és Titthion- hegyek közt elterülő kies völgyben, melyet hatalmas erdő borított a régi időben s az erdő sötétzöld öléből ragyogtak elő egykor fényes templomai és díszes épületei. A szent kerületbe vezető díszkapu, melynek feliratát fentebb említettük, az epidaurosi út felé eső oldalon északra volt; a tulajdon- kópeni hieronba vezető propylasum annak déli részén állott s ez is szép, oszlopokkal ellátott kapubejárat volt.2 Ezen bejutva, a szent athéniek közül a szegényeket buz­gón ápolja, most pedig a város iránti jóindulatból arra vállalkozik, hogy fizetés nélkül lesz községi or­vos, mindezek alapján határozza el a nép Isten segítségével, hogy a rhodosi Pheidiast, Apollonios fiát, az athéni nép iránt tanúsított állandó jóakarata és buzgósága miatt meg­dicséri és koszorúzza meg olajággal. Ezt a határozatot pedig az illető prytaneia jegyzője Írassa kőoszlopra és állíttassa fel az Asklepieionban 1 A szent kerületet Olympiában altis-nak nevezték, Delphiben teme- nos-nak, itt pedig hieron-nak. 2 Ezt a propylaeumot láthatjuk 2. képünkön, mely mögött távolabb áll Artemis temploma (ennek csak hátulsó része látható), ettől balra pedig Asklepios templomának előrésze emelkedik. Utóbbi templom tetején nyílás látható, a felső (hypaethralis) megvilágítás céljából. Hogy valóban így világították volna meg az épület belsejét a görögök, azt tagadják az archeológusok, bár Pompeii házai és a nagyszerűen megvilágított, hatal­mas kupolájú Pantheon Rómában arra mutatnak, hogy a megvilágításnak ezt a módját jól ismerték az ókorban. aisiiuv imp tár, évSeixvifXEvoq zr/v evvoiav, i)v t’/ji Tipöq zfjv nóXív, áya- (}?/ zvyy óeSó%9cu züj őr/f*(p, énaivé- acu <PttSíav 'AnoXXcovíoo 'PóSiov tv- voiaq evexa xal ijufisXslaq, t/v t/oiv SiazeXeT noóq zöv Sijfiov zoiv 'A&y- vaLoiv xal <Jzt<pavS>aai avzöv xXáXXov axeipávqr ávayoúipai Se zbSe zö xpr/- <pio[xa zbv ypau/xarta zöv xazá jiqv- xaveTccv év azé/Xy Xt&ívy nal oxrjaai év zo> 'ioxXtjmtlqj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom