Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1910
8 művészetéről s a leletek mellett előkerült sok felirat mintegy megvilágítja és kiegészíti az ókori írók adatait. E lapokon ismertetni óhajtom a régi görög világ egyik nevezetes pontját, amint a legutóbbi évek ásatásai és az írók adatai alapján ismerjük. Az a hely, melyről szólni akarok, Epidauros, Askle- piosnak, a gyógyítás istenének egykor sok ezrektől látogatott szent ligete, a Ispöv áXaoq. Livius művében olvassuk (X. 47.), hogy egykor borzasztó dögvész pusztított Rómában és környékén (Er. e. 293.), úgyhogy kénytelenek voltak Sibylla könyveihez fordulni tanácsért, ahol azt az utasítást találták, hogy Aesculapiust kell elhozniok Epidaurosból. Mivel azonban a konzulok a háborúval voltak elfoglalva, ezt a tanácsot nem valósíthatták meg, ezért egyelőre egy napon könyörgést tartottak Aesculapiushoz; ahogy azonban a XI. könyv periochájában olvassuk, a következő évben követeket küldtek Epidaurosba, hogy hozzák el Aesculapiust s ezek egy kígyót, melyben az istenség megtestesülését látták, el is hoztak s amint ez a kígyó visszatérésük után a Ti- beris szigetére úszott, ott a szigeten alapítottak szentélyt Aesculapius- nak s azóta, úgy látszik, ott folytatták az ő papjai orvosi működésüket. A pusztító járvány ellen Róma lakosai nem tudtak semmi segítséget, úgyhogy kénytelenek voltak, amint ezt már máskor is tették, a magasabb kultúrájú görög néphez fordulni, annak támogatását kieszközölni. Athénbe is a nagy dögvész utáni időben (Kr. e. 420.) került Asklepios kultusza, pedig Livius szerint az athéni betegség dühöngésével egyidejűleg Rómában is pusztított a járvány ; így ez a körülmény is előmozdította azt, hogy Sibylla jóskönyvének tanácsát megvalósítsák. Amit az athéniek tettek a közegészség céljából, azt Róma csak egy jó századnyi idő múltával tette meg. Hogy mit láttak és mit tanulhattak Róma követei Epidaurosban, azt ma már némi valószínűséggel ismerjük. Tudjuk az ásatások adatai alapján, hogy milyen volt a szent kerület, a lepóv (lapóv) külseje; a feliratokból és az írókból némi következtetést vonhatunk a szentély jelentőségére a görög’kultúrvilágban.1 Asklepios szentélye vallásos j ellegű gyógyítóhely volt; erre mutat a bejárat felirata is, mely Theophrastos szerint így hangzott: 1 Első képünk a hieron alaprajzát mutatja, mely, sajnos, nem teljes pontossággal és hűséggel ábrázolja a valódi állapotot; egyes emlékek helyének megjelölését az összbenyomás kedvéért elhagytuk; Asklepios templomának és a tholos oszlopainak számában kis eltérés van a valóságtól.
