Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1909
17 évről-évre és vesse le magáról mindazokat az akadályokat, a melyek fejlődését akadályozzák. Egyik év tananyaga se legyen teljesen hasonló a másikéhoz. Amint változik az ifjúság, változik a világfelfogás, fejlődik a tudomány, épúgy kell változnia a tanításnak is. Aki megállapodik, máris hátramarad, mert a kor előre halad. De bírnia kell a középiskolának az élőszervezetek másik jellemző tulajdonságával is: az individualizmussal. Hosszú időkön keresztül az volt a jelszó: meg kell teremteni az egységes középiskolát, anélkül persze, hogy e jelszó jelentését és értékét megvizsgálták volna. A mai általános világfölfogás e jelszónak nem kedvez, sőt épen ellenkező eredményre jut. Az egységben magában semmi üdv sincs, ellenben az egységre való törekvés sokszor meggátolja az individuális munkák kifejlődésének lehetőségét. A külföldi államokban lefolyó nagy iskolaügyi reformokat jellemzi az egységes középiskola gondolatának teljes elvetése, új és nagyon változatos iskolatípusok felállítása és a tantervi előírásoknak minimumra való leszállítása. E külföldi áramlatok mihozzánk is el fognak jutni, csakhogy — mint minden téren — itt is jóval később. Különben is lehetetlen, hogy kiszakítsuk magunkat a nagy európai kulturális intézmények formáinak sorozatából. Az egységre való szorítással ne pazaroljuk el erőinket és puszta sablonok fenntartásának erőltetésével ne vegyük el a munkára hajlandó egyének munkakedvét. A közérdek akkor nyer legtöbbet, ha minden egyén és minden individuális intézmény teljesen szabadon fejtheti ki a maga munkaképességét. Igazán kívánatos volna, hogy a különböző középiskolák az egység chimerájától szabadulva, egymással versenyezve és vetélkedve próbálják meghonosítani az elérhető relative legjobbat. Sajnos, hogy mindaz, ami nálunk az utóbbi időkben történt, az egységre való törekvés terméketlen mezején folyt le. Az autonóm protestáns középiskolák, amelyek igen becses jogokkal és szabadságokkal rendelkeztek, mindezekről fokonként lemondtak, és még abban is utánozták az állami iskolákat, aminek helytelensége egészen nyilvánvaló volt. Ezeket a jogokat vissza kell szerezni, a meglevőkkel pedig élni is kell, sőt arra kell törekedni, hogy az állami iskolák hasonló jogokat kapjanak. Az iskolák egyéniségét nemcsak külső eszközökkel, hanem mé- Értesitó 1909—i910. évről. ^
