Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902
20 Kétségtelen, hogy az összes alapgondolatok s ezekből alkotott alaptételek — tehát az említett kategóriák és aksziómák, már amennyiben ilyenek egyáltalában lehetnek — a közvetetten tapasztalásnak is eredményei. így tehát a lélektani vizsgálódásnak — tartalmuk szerint — ezek is tárgyai. Ez a vizsgálódás határozza meg: tapasztalásunkban milyen alakokban jelentkeznek; szó avagy csak jelentésalakzatok-e. Valamint azt is, hogy minő törvények szerint kapcsolódnak a mi gondolkozásunkban? Ez fogja megjelölni azokat a különös egyéni föltételeket is, melyek ennek az egyéni munkának alapjául szolgálnak; és azokat a fejlődésfolyamatokat is meghatározza, melyek ezt a képességet kifejlesztik. Érzéki észrevevés, emlékezés, gondolatképek társulása (asszociáció), fogalom, ily módon egyszerű élettani (organikus) működések eredményeinek bizonyúlhatnak. Az élettani, szervezeti úton készült jelentőképeknek kapcsolódását s e kapcsolatok érvényességét azonban már a logika vizsgálja. Mindenesetre azért, mert a már nem «kész érzéki képekből» szövődő jelentő kapcsolatok mind egytől-egyig tárgyi (objektív) viszonylatok és vonatkozások, melyeknek az emberi gondolkodásban való megjelenkezésük és ennélfogva igazságuk: önmagában való, az egyéntől teljesen független. Ez abból következik, hogy mindnyájan egyformán kapcsoljuk gondolatainkat, ha tudniillik szervezetünk normális. A kategóriáknak és aksziómáknak érvényességét például nem azok a képzetek adják meg, melyek őket a mi gondolkodó munkánkban megállapítják, — úgyszólván érthetőkké teszik, — de úgy áll a dolog, hogy mihelyt ezek a bizonyos egybetartozó képzetek együtt vannak, kapcsolatuk érvényessége magától jelentkezik és teljesen független attól, hogy gondolkodásunk ezt a magában való érvényességet elismeri-e vagy sem. Szóval az ismeretelmélet az összes tudományok eredményeit vizsgálja, hogy a kiilön-külön már igazolt ismereteket egy szerves egészbe fűzze és összetartozásuk törvényeit minden időkre szóló érvényességgel megállapítsa. A metafizika •— mint megbeszéltük — a még elgondolhatót iparkodik a már elgondolt és igazolt ismeretekből kihüvelyezni; vagy pedig egy eleve igaznak vett — emberi tapasztalással talán nem is igazolható - - gondolatkapcsolatból ennek lehető legtávolabbi következményeit is megállapítani. Az ismeretelmélet e szerint a tényleges tudás tartalmát fűzi
