Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902
13 mind a világi tudomány. Emezt ma is a ((philosophical» szó jelöli, hogy amattól megkülönböztesse. Ez aztán az emberi tapasztalás minden eszközével az érzékelhető világot kutatja; nem a végső okokat keresi — ez a theologia dolga — hanem a még felfogható tüneményeket, hogy törvényeiket az emberi felfogás szerint végérvényesen megállapítsa. Ennek a világi tudománynak való-igaz eredményei ráhatottak természetesen az isteni tudományra is. Tudományos eszközökkel, tudományos alapra épített metafizika segedelmével a tudást és hitet, az emberi értelem erejét és a természetfölötti világosságot összebékéltetni törekszik. Ez a törekvés adta a tudománynak, Wiseman westminsteri érseknek; nálunk Pro- haszka Ottokárnak ; a német biblia-kutatásban Delitzschnek híres műveit. A német felfogás a filozófia szónak értelmét is a nemzetet, a fajt jellemző alapossággal iparkodott meghatározni. A szónak alaki, nyelvtörténeti és jelentésbeli fejlődését egyaránt vizsgál- gatták. Ezen az alapon mondhatta Wolff Chr., hogy a filozófia «scientia possibilium, quatenus esse possunt» . . . azaz a lehetőségek tudománya, hogy mi, hogyan, miért lehetséges. Tartalmát tehát az «a priori», a puszta értelemmel alkotható ismeretek, tisztán gondolkodásbeli igazságok alkotják. A többi tudomány tartalma ugyanis «a posteriori», azaz olyan ismeret, melyet az érzéki tapasztalás, az ilyen úton szerzett adatokból szövöget egésszé. Ilyen értelemben mondja Kant, hogy «a filozófiai ismeret a szó szoros értelmében vett igazi értelmi ismeret»; Fichte, hogy a filozófia «az összes tudományok alapelveinek tudománya» ; Hegel, hogy az «az abszolútnak, a magában valónak, a minden létezés való mivoltának tudományos foglalatja» ; Überweg, hogy «az összes alapismeretek és alapelvek tudománya». A legújabb kor tulajdonkép csak egyesíti ezeket a meghatározásokat. Mert hiszen a filozófia csakugyan egyrészt a gondolkodás általános, ennélfogva a összes többi tudomány alapvető ismereteit szolgáltatja, másrészt meg viszont: összefoglalója, rend- szerezője és általánosítója mindazoknak az ismereteknek, melyeket az összes tudományok szolgáltatnak. Ezt a kettős munkát akarja Herbart a filozófia szóba foglalni, azt mondván, hogy az «az általános alapgondolatok készítője s ez a készítő munka — az ismeretre vonatkozólag — jelentésadás, igazolás, kiegészítés az értékelés segedelmével». A jelentésadást a logika; az igazolást