Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1901
I. A HETEDIK OSZTÁLYBAN VÉGZETT LATIN-GÖRÖG TANANYAG. E sorokban elő akarom adni azt az anyagot, melyet gymna- siumunk hetedik osztályában feldolgoztunk; egyrészt, hogy az iskola iránt érdeklődők láthassák, hogy a latin és görög órákon tulajdonképen mivel foglalkoztunk, mennyivel gyarapodhatott a tanulók ismeretköre, micsoda példák hathattak erkölcsi érzületükre, másrészt, hogy a tanulók maguk évek múltán is elővehes- sék ezt az összefoglalást s felidézhessék lelkűkben azokat a szép, nemes dolgokat, tanulságokat, melyeket a két classicus nyelv íróinak tanulmányozása közben szereztek. Tantervűnk a VII. osztály számára öt classicus Írót tűz ki tanulmányozásra; három latint és két görögöt. Ezek az irók a következők: Livius, Cicero, Horatius, Homerus és Herodotus. A tanév meglehetősen rövid ily kiváló három latin iró tárgyalására ; egy-egy auctorral való foglalkozásra három hónap sem jut. E nehézség mellett is iparkodtunk a kevés időt is lehetőleg gyümölcsözően kihasználni. A következőkben először az olvasott tárgyakat akarom röviden előadói s az anyagot azon szempontok szerint megvilágítani, melyeket az órákon kiemeltünk; azután a módszert fogom röviden leírni, melyet a tárgyalásnál követtünk; végül összegezve a tárgyalt müvek olvasása közben felmerült eszméket, a classicus írókból merített tanulságot adom elő. A latin irók közül első sorban Liviusról szólok.* Livius nagy művének XXIIII. könyvéből elolvastunk és lefordítottunk 18 fejezetet és pedig a könyv első feléből a 84. feje* A tanév folyamán' ugyan legelőször Ciceróval foglalkoztunk, mint a legfőbb római auctorral, kinek aránylag legtöbb időt akartam szentelni. 1*
