Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1900

15 kék zubbonyos munkás, s a kifogástalan fekete kabátú, fényes kalapú úr. s ha tudja, hogy soká, talán egy órahosszat is keli várakoznia, például az Opéra vagy a Théátre Francais pénztára előtt, hát elővesz valami lapot s nyugodtan olvas, míg a sor rá nem kerül. Türelmetlenül csak színházban láttam a párizsiakat, mikor a függöny soká nem akar fölemelkedni; de akkor sem zűr­zavaros dobogásba és kiabálásba kezd, hanem szabályosan ismét­lődő hármas dobbanást, melyet ugyanabban az ütemben hangos «Commensez! Commensez!» kísér. Hanem kiváncsi és hiszékeny a párizsi és szereti a szép szót; a ki szépen és szája íze szerint tud beszélni, az az ő embere. Útón-útfélen tapasztalja ezt az em­ber. Mindjárt párizsi időzésem elején, este, úgy kilencz óra tájban a Cluny-múzeum sarkán iszonyú csődületet láttam ; közel megyek, hát az embertömeg közepén, magas emelvényen nagy hangon sza­val egy Einaldo Einaldini jelmezű úri ember, közbe-közbe recseg a trombita, perdül a dob; az az úri ember valami világhírű csoda­doktor volt, a ki hallatlan dagálylyal dicsérte legújabban feltalált fogporát, melyet már Semiramis és Cleopatra királynők is hasz­náltak, s aztán folytonos darálás közt előkapott egy ott ácsorgó szurtos lakatos inast és meglehetősen fekete fogát ott a közön­ség szeme láttára vakító fehérségűvé változtatta; a tiszta fogú «m’sieu» fintorgatta ugyan az arczát, tudj’ Isten, milyen maró szer lehetett az a fogpor, de a közönség egy szempillantás alatt szét­kapkodta a csodadoktornak katulyáit. Ilyen jelenetet úton-útfélen láthat ott az ember, a legsilányabb portékán is túlad a bőbeszédű kalmár, a közönség hiszékenysége üzletének biztos alaptőkéje. Nagyon érdekesek még a szajnaparti világhírű könyvkereskedések. A Port St-Michel-től a Port Royal-ig, tehát körülbelül olyan dara- mint az Eskűtértől a Lánczhídig, a Szajna korlátfalán végig láda-láda mellett áll a rengeteg könyv, nyelvek, szakok és ár sze­rint rendezve; az ember csak bele nyúl a ládába, kivehet akár­milyen könyvet, nézegetheti, olvashatja s vissza is teheti, a nél­kül, hogy vásároljon valamit, a kereskedő egy szót sem szói, mert jól tudja, hogy a ki már belefogott a válogatásba és nézegetésbe, ritkán távozik vásárlás nélkül. I)e kapni ott könyvön kívül met­szetet, ásványt, növényt, régi pénzt, bélyeget, ritkaságot és régi­séget s tudj’ Isten, még mi mindent; van is olvasó és néző közön­ség elég a nap minden szakában. Legtöbb könyvkedvelő közönség azonban az Odéon színház boltívei alatt gyülekezik, mert ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom