Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1900
13 ember szobrászati ábrázolásának fejlődését mutatja a legkezdetlegesebb babyloniai korszaktól kezdve a görög szobrászat virágzásának tetőpontjáig. A francziák hadi dicsőségéről beszélnek a rokkantak palotájának, a Hőtel des Invalides-nek fegyvergyűjteményei, hol az ősember egyszerű kőbaltájától kezdve minden időnek, minden nemzetnek fegyverét láthatjuk a legújabb, tömeggyilkolásra való gépig. Java hadi zsákmány; idegen lobogók százai hirdetik a franczia fegyverek diadalát s bizony nem egy ismerős zászlót láttam köztük. Egy óriás terem pusztán Napóleonnak és korának ereklyéit foglalja magában. Megilletődve álltam meg egyik üvegszekrény előtt: Mátyás király pajzsát pillantottam meg henne -— a mi Nemzeti Múzeumunkban csak másolata van meg. Legnagyobb hatású azonban magának a császárnak — még ma is csak így híjják I. Napóleonnak sírja; a palota templomának hatalmas kupolája alatt, egyedül ez óriás csarnokban van a sírbolt; felső, köralakú nyílásán márványkorlát fut körűi, lenn a középen áll az egyetlen egy darabból faragott, temérdek kőkoporsó, mely a nagy császár földi maradványait rejti; körűi a mozaik padlaton, babérlomb közt olvassuk legnagyobb győzelmeit. Nagyon érdekes az Observatoir, a csillagvizsgáló is ; a mint már említettem, egyike Párizs kevés tűzbiztos épületeinek; alapfalai nem a felső földrétegen, hanem mélyen alant Párizs sziklatalaján állanak, hogy a döczögő kocsik, zakatoló vonatok ne veszélyeztessék a megfigyelések pontosságát. A tömör kőtömbökből álló épületben nincsen egyetlen egy fából való szerkezeti rész; mennyezetei bolt- hajtásosak, lapos teteje is kőtáblákkal van fedve ; a merre jár az ember, mindenütt óriás ágyúszerű messzelátók állanak, köztük a legnagyobb, a tükrös messzelátó egymagában külön e czélra emelt melléképületben; fenn a főépület tetején pedig egy hatalmas vert rézkupola, melyet bárki félkézzel is könnyen forgathat; a lapos tetőn néhány kődúcz jelzi a párizsi délkört, melytől a francziák a keleti és nyugati hosszúságot számítják. Lenn az épület pinczéjében, állandóan négy foknyi melegben van a platina-irídiumból készült mintaméter, melyről legújabban kiderült, hogy két ezredmillimé- ternyivel eltér a méter valódi hosszúságától; megnézni azonban nem volt szabad, mert kettőnél több embernek a közelsége, a kisugárzó meleg miatt, már észrevehető változást idéz elő a kényes műszeren. De Párizsban nem csak a föld felett, hanem a föld alatt is
