Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1899
ál tudományos és művészi törekvések, vállalatok nagyszerű fejlődését nem is említi. Mindenesetre megbecsülhetetlen értékű lenne, ha Thukydides eme viszonyokat is tárgyalja. 0 azonban politikai válságokat, Sparta és Athén élet-halál harczát akarta megírni; Görögország szellemi, irodalmi, művészi fejlődésének rajzolása tehát távol esett választott tárgyától. Készültsége, jelleme, szereplése is inkább a politikai történethez vonzották. A művelődés viszonyokat, — mint korának köztudomású tényeit — legfölebb érinti, de behatóbban sehol sem fejtegeti. Annál nagyobb gonddal kutatja azonban a politikai viszonyokat, hogy alakulásuk, változásaik helyesen magyarázott okaival az Athéniekre nézve szomorú nevezetességű nagy válságot — összes előzményeivel, minden következményeivel együtt — «jövendő nemzedékek okulására» kifejthesse. Ez választja el mindenekfölött az előző századok — legalább szándékuk szerint — történetíróitól: samosi Eugeontól, prokon- nesosi Daiochostól, parosi Eudemustól s a föntebb említettektől, kiket ő maga jellemző sajátságaik összessége miatt egy szóval a «logographos»-szal nevez meg. Más szóval Thukydidesig nincs történeti kritika, és nincs meg a komoly törekvés a tiszta igazság megírására. 2. A valódi történeti kritikát Thukydides gyakorolta legelőbb. Szabályait az ő művéből vonta ki és állapította meg az utókor. Egyszei'űek és természetesek, mint általában a tudomány összes axiómái, s mégis a logographok hosszú sorából egynek sem jutott eszébe, hogy adataik gyűjtésében és felhasználásában valami állandó, minden történetre egyaránt alkalmazható s mégis mindegyiktől független módszert alkalmazzon; egy se gondolt arra, hogy a történetet nem az író egyéni fölfogása, hanem a tények logikája szerint kell megítélni. El is tévesztették a helyes utat: mesét írtak történet helyett, képzelődtek alapos okoskodás helyett. Thukydides értette meg először a történetírás föladatát, mely nem lehet más, mint az igazság földerítése, hogy vele s általa okuljon az emberiség. Azért bírálja meg a forrásokat, az összes adatokat, azért vizsgálja a följegyzések s elbeszélések hitelességével együttesen a följegyzők, elbeszélők egyéni szavahihetőségét. Azért utazik, és kutat személyesen, hogy a készen kapott adatokat saját tapasz-
