Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
fogva ismeretünknek is belőle kell származnia. (Ontologismus.) A többi dolgok ismeretére már egyszerű ráelmelés utján jutunk, mely munkánknak örök egyforma eszközei a tapasztalás nyújtotta érzéki képek s e képeket jelölő nevek, vagyis a beszéd. Mintha visszhangja volna ez a tétel a Petrus Pomponatius a maga korában híres alapgondolatának: «természetes ismeret nincs» ... az ember önmaga nem alkot ismeretet, minden az előző korok gondolkodásából hagyományozódik (traditionalismus) át a következő nemzedékre. A legelső ember kétségtelenül istentől kapta mind tehetségeit, mind pedig lelkének tartalmát ... az ismeretek elemeit. A legújabb kor vallásos túlzói látható tetszéssel térnek meg ehhez a rég ideje múlt rendszerhez. A természettudományok vívmányainak hatása alatt azonban készségesen kijelentik, hogy természetes ismereteket, olyanokat, melyeknek tárgya a látható, az érzékileg tapasztalható világ s melyek e látható világ egyes létezőinek törvényeit illetik igenis, magunktól is szerezhetünk .......... D e természetünket meghaladó ismeretek (isten, világ teremtése, halhatatlanság stb.) isten kegyelme és megnyilatkozása nélkül bennünk soha sem keletkezhetnek. 55 Ezek között az egymást kiegészítő s egymásnak mégis ellenmondó elméletek között harsan meg a legújabb kor bölcselkedésének a «positivismus» -nak hívogató szózata. Az az alapelve, hogy az emberi gondolkodás tárgya más nem lehet, csupán a tapasztalhatók, az érzékeinkkel észrevehetők összesége . . . kizárja ugyan a tisztán elvont gondolatok hüvelyezését s a legmetafizikaibb fogalomban is megmutatja az érzéki valóságot; de a meddő gondolatszövegezésnek értéktelen voltát megbizonyítva, annál behatóbban bonezolja a látható világot. A természetet, a mindenséget úgy tanulmányozza, a hogyan megvan; törvényeit kutatja, hogy értékesítse ; rendszerez, hogy állandósítson. Módszere az egyesekből tapasztaltak általánosítása ... az egyetemesítés. Ez összekötő kapcsa, egyúttal belső fejlesztője az összes tudományoknak, miknek csak egy czéljuk lehet . . . tudni ... és a tudást az emberiség javára hasznosítani. Ezt a tudást a hit megelőzi; a tudományt a theologia. Sok
