Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
u behatolni a vallás titkaiba. Nekik Jézusnak személye sem más, mint a világrendező gondolatnak — a görög bölcselet voö?-ának — megtestesülése, mely a testbe, a gyarló anyagba kényszerített szellemet — rcveöjra-t az istennek igaz és természetes ismerete révén váltja meg, azaz vezeti vissza teremtőjéhez. Ismeretes az a küzdelem, mit a keresztyén hitnek védelmében a hitvédő egyházatyák az ellen az áramlat ellen folytattak, mely a görög bölcselkedés eredményeit iparkodott a hit titkainak magyarázására fölhasználni. Ettől a kortól kezdődik a theologiának a philosophiától való történeti különválása. A theologia, társadalmi szempontokból is könnyen magyarázható okokból az isten szószólójának, a kinyilatkoztatás egyedül jogosított hirdetőjének tekinti magát. Kizárt minden okoskodást, mely az állandókká tett vallástételekhez — a dogmákhoz — kívánt férkőzni. A bölcselkedés isten létét meg nem tagadta, a hitnek szüksé gességét elfogadta, tehát a keresztyén vallás alapját érintetlenül hagyta. De éppen az isten képére alkotott embernek istentől kapott gondolkodóképességét kívánta gyakorlatilag is alkalmazni, mikor a vallás külső rendszerének fejlődéséből be kellett látnia, hogy ezt az isten létéből és a teremtésből indulva — maga az ember gondolta el, hogy a megfejthetetlen elmek látszó tünemények okát általa magyarázza; az «ember» életének, czéljának, működése belső okainak fejtegetését összebogozó gordiusi csomót vele vágja szét. Augustinus — a nyugati egyházatyák legnagyobbja — maga nemcsak felismeri a korabeli bölcselkedés törekvését de jogosságát is belátja. Hogy a vallás rendszerét ezzel a törekvéssel összebékéltesse, maga is a Platón bölcselkedéséből indul ki. Egészen természetes úton magyarázza az emberi ismeret forrását és bizonyságát. Alapjuk — úgymond — az érzés, az érzéki észrevétel s a nyomában kelő gondolkodás, mely maga készíti az ismerethez szükséges bizonyosságot is. De — s ezzel emelte a bölcselkedést a hittudomány régióiba ■— a keresztyén ember hitének, mint egyéni okoskodás útján is megalkotható gondolatszövedéknek igaz bizonyosságot egyedül a kinyilatkoztatás — a revelatio — ád.
