Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
7 békét. Eszünk, belátásunk igazat ád az utóbbiaknak, de szivünk, szeretetünk, csodálatunk a bujdosóké, kik a Márvány'tenger partján egymást vigasztalták és egymást temették el idegen földbe ásott sirokba. A bujdosók példája nagy tanulság volt mindenkinek : azt mutatta, hogy a magyar jellemben megvan nemcsak az ellenállás makacs erélye, a lelkesedés rajongása, hanem a lemondás és önfeláldozás erkölcsi hatalma is. A XVIII. században nagy hallgatás borult Magyarországra, a mi elégületlenség még megmaradt, elrejtőzött a szivek rejtekébe. Csak a hagyományos magyar vitézség beszéltetett itt-ott magáról Mária Terézia és III. Károly háborúiban. A főranguak Ízlésben, nyelvben, gondolkozásban idegen áramlatoknak hódolva, elszakadtak a nemzet nagy tömegétől, a közép nemesség kiváltságai és latinos műveltsége sánczai mögé vonulva, magára hagyta a jogtalan népet. II. József alkotmánytalan uralkodásának kellett éreztetnie, hogy a kiváltságokon kívül egyéb félteni valónk is van, riyelvünk és nemzetiségünk. Védelmére azonban kicsiny sereg, nehány irodalmi férfiú sorakozott csekély eszközökkel, de annál lelkesebb hazafisággal. Maga a II. Lipót korabeli hires országgyűlés nagyszerű nyilvánulása a törvényességhez, az alkotmányossághoz való törhetetlen ragaszkodásnak, de csupán Ígéretét láttatja annak, hogy a reformok vágya nemsokára erős nemzeti akarattá fog izmosodni. A nagy franczia forradalom nemcsak itthon, világszerte forrongást támasztott a szivekben és elmékben, a tanokban és a népek életének folyásában. Azt a rendkívüli embert, azt az újkori Nagy Sándort, Napóleont, a ki merész kézzel hatalmába kerítette a forradalom örökségét, trónokat és országokat forgatott fel, mi is segítettünk legyőzni s mikor legyőztük, akkor minket is meghódított a franczia forradalomnak valódi, vértől, szennytől megtisztúlt szelleme. Hazánk legújabb történetéhez érkezvén, szeretném naponkint odakiáltani az ifjúságnak a római költővel: éjjel és nappal forgassátok ! Ez is küzdelmek, harczok korszaka; ennek is megvannak sebesültjei, halottjai, csalódásai, kétségei, diadalai és koszorúzott hősei. De harczát nem karddal vívják, hanem a szív, lélek és ész fegyvereivel, hősei nem szerezni, hanem adni, nem elvenni, hanem másoknak is juttatni fáradoznak. Valóban megható, emelő látvány, hogy kiváló hazafiak, kiknek a törvény megadott minden jogot,
