Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
38 Valamennyi intézkedés közül, melyet e téren állami hatóság s felekezetek tettek, kiemelkedik az előbb említett 1876 juh 22-én kiadott miniszteri rendtartás,1 melynek a vizsgálatra vonatkozó részeihez képest nézetem szerint minden újabb rendelkezés -—• a manapság érvényben állókat sem véve ki — határozott visszaesést mutat s a mely előzői fölött is kimagaslik. A nevezett rendtartás, szerint: «Minden év végén nyilvános vizsga tartatik, részben hogy a szülői ház s a társadalom érdeklődő képviselői közvetlen tudomást szerezhessenek az iskolai oktatás szelleméről s módjáról, de főleg azért, hogy a tanuló ifjúság annak tudatában, hogy tanulmányainak egy nagyobb egységes részét befejezte, ösztönzést és alkalmat nyerjen a tanultaknak különböző pontokból kiinduló áttekintésére». A végrehajtásra vonatkozólag pedig: «A tárgyi anyaguk vagy alapfogalmaik s rendszerük tekintetében rokon szakok az alsóbb osztályokban két, a felsőbbekben három csoportba egybekapcsolva teszik egy-egy napon a vizsgálat tárgyát s főleg oly tételek s feladatok tüzendők ki, melyek alkalmat szolgáltassanak arra, hogy a tanuló nyert ismeretéről nagyobb összefüggésben adhasson számot s kívánatos, hogy minden tancsoportból jusson minden egyes tanulóra egy főkérdés». A vizsgálatokon az igazgató vagy megbízottjai elnökölnek, s utóbbiak neki jelentést tesznek. A rendtartás felteszi, hogy rendelkezései megtartatnak s ennek következményeit le is vonja s ezért nincs benne szó a tanár tapasztalatának kiegészítéséről, sem külön írásbeli dolgozatokról s más egyéb dolgokról, melyeket a német áthelyezési vizsgálat megbeszélésénél méltattam: «Az év vége felé minden egyes tantárgyban a tanár vezetése alatt iskolai óráiban általános ismétlés tartandó, melynek azonban nem a tananyag részleteinek újólagos gyors átfutása, hanem kiválólag a főbb fogalmaknak helyes ismeretét s a rendszer értelmes belátását elősegíteni tulajdonképeni feladata». Ez ismétlések befejeztével minden tanárnak készen kell lennie ugyan a maga Ítéletével tanítványai felől, de a végleges határozat előtt alkalmat kell nyújtani a nézetek kölcsönös kicserélésére is s ez az osztálytanári értekezlet feladata. E pont is mély belátásra, vall, mert sokkal helyesebb az itt kölcsönösen kicserélt s megfontolt nézetek alapján határozni, mint egy vizsga futólagos benyomá1 A magyarországi középiskolák szervezete és eljárása, egybeállította, dr. Klamarik János. Budapest, 1881. Eggenberger. 267—,209.
