Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
39. sainak engedni. «Az általános tanári tanácskozás ezután az osztályértekezletek határozatai alapján az osztályfőnökök indítványára lelkiismeretes határozatot hoz az iránt, mely tanulók léphetnek át a felsőbb osztályokba». Az igazgatónak megvan ellenőrzési joga. E végleges határozatot követik aztán a vizsgálatok. Persze föl lehet hozni a vizsgálatok ilyetén rendje ellen, bogy ha már a vizsgát megelőzőleg megvannak az érdemjegyek, mire való a vizsgálat? továbbá azt is, hogy a tanulók, szülők természet szerint csekély érdeklődéssel fognak oly intézmény iránt viseltetni, a melynek, a mint mondani szokták, nincs gyakorlati jelentősége. Azonban épen attól a gépies gondolkozásmódtól kell mind a tanulót, mind általában az érdeklődőket elszoktatni, a melynek az osztályozás egyik fő előmozdítója: hogy nem magáért az ismeretekért s a szellemi töké- lesbülésért, hanem bizonyos fokozatokért kell tanulni s fáradozni. Nem állítom, mintha a vizsgálat ilyen formája megszüntetné az említett balitéletet, mert ily meggyökeresedett nézetet nehéz kiirtani, de legalább nem adunk neki táplálékot. Hogy a tanulók érdeklődése megmaradjon, az úgy itt, mint évközben teljesen az embertől függ; ha pedig a szülők nem viseltetnének érdeklődéssel az intézmény iránt, az baj volna; de kétségbe vonom, mintha a másfajta vizsgálati mód mellett is különös érdeklődés volna tapasztalható s a 76-os rendtartás vizsgálatánál az a vigasz mindig megvan még csekélyebb érdeklődés mellett is, hogy a ki az intézetet ily alkalommal felkeresi, nem mellékes czélokból teszi, hanem vonzalomból. Máskülönben utalok arra, a mit a Németországban dívó áthelyezési- s nyilvános vizsgálatok megbeszélésénél mondottam. A nem állami rendelkezés alatt levő intézetekre vonatkozólag ugyanezen időben nem sokat mondhatunk. Miután a Pesten 1860-ban tartott ref. tanári értekezlet eredménytelenül szétoszlott, fölvetették azt az eszmét, hogy legalább két fő intézetük a debre- czeni s sárospataki járjon el közös alapon. Ily czélból ült össze Erdőbényén 1861-ben egy küldöttség, mely a gymnasium czéljára vonatkozólag megegyez az Entwurffal, a vizsgálatok tekintetében pedig «a protestáns társadalom iskolai érdeklődésének ébrentartása czéljából hangsúlyozza a nyilvános vizsgálatok és évzáró iskolai ünnepélyek szükségét».1 Hogy Debreczenben a tanári kar 1862-ben el akarta törölni a nyilvános közvizsgát, már említettem ; a tiszán1 A gymn. története a debreczeni ev. ref. kollégiumban p. 268—272.
