Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
12 vagy versenyvizsgálatok intézményét.1 Az évi záróvizsgálat ámbár osztályozó, nagy részben formaság, a mennyiben elimináló ereje nincsen, úgy hogy a tanulók előhaladásukra való tekintet nélkül haladnak a lycée egyes divisióinak körén belül, de az egyik divisió- ból a másikba való áttétel fölött rendszerint egy áthelyezési vizsgálat dönt, a melyről bizonyítványt is szolgáltatnak ki: Certificat d’études seeondaires élémentaires, a «division élémentaire»; certificat de grammaire, a «division grammaire» elvégezése után. Ez utóbbinak kiszolgáltatását némely intézet megszüntette, miután a bizonyítvány a hozzáfüződő jogok megvonásával a közönség előtt értékét veszítette.2 3 Hogy az év végén tartott vizsga a divisiók körén belől is elimináló erejű legyen, a francziáknál részben elvi, részben gyakorlati nehézségek akadályozzák: egyrészt azon elvi követelmény, hogy az intézet csak akkor mondjon le a tanuló haladásába vetett reményről, ha ez több éven keresztül sem adná jelét szellemi gyarapodásának ;8 másrészt az a félelem, hogy szigorú zárővizsgá- latok az intézetek tanulói létszámát apasztják, a mi nagy jövedelem- csökkenés. Hívatlan elemek eltávolítására az érettségi vizsgálatot (baccalauréat) is elégnek tartják; a szülők leginkább azon fokozott szellemi megerőltetéstől riadnak vissza, melyet ez évi vizsgálatok a tanulókra rónak.4 * Ezek közül csak a pedagógiai nehézség ösmerhető el igazinak, de az is csupán bizonyos határig. Az iskolának nem csak egyesekkel, hanem az egészszel is kell törődnie, shogy a fennálló rendszer mellett e követelményt mily kevéssé tartják szem előtt, bizonyítja egy pár szám a baccalaureatusok eredményéről.6 Párisban 1841-ben 1380 jelentkező közül csupán 595 (43%) állta meg a vizsgát, 1851-ben 800 közül (az irodalmi szakon) csak 138. A Sor- bonne-nál 1887. évben az irodalmi baccal. 48%, a természettudományinál 53% bukott. Az Ecole Normale Supérieitr concursusán 227 közül csak 39 vált ki a concursusból (17%). Ugyanilyen arányszámokat tapasztalok a toulousei akadémia vizsgálatainál is s e 1 A franczia középiskolák múltja és jelene. Irta Dr. Fináczy Ernő. Budapest, 1890. Lampel, p. 169—173. Encyklopsedie des ges. Erz. u. Untenv wes. II. B. Gotha, 1878. II. Aufl. p. 602. 2 Fináczy: i. m. p. 172. 3 U. o. p. 169. 4 Fináczy : p. 171. 6 Encyklop. des. ges. Erz. u. Unterrichtswes. IF. p. 604. s. v. Frankreich.
