Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

rika és poétika mind két évben (latin s magyar nyelven írásbeli gyakorlatok, fordítások, utánzások, öndolgozatok, magyar nyelven szavalások); latin nyelv (Livius, Cicero válogatott beszédei, Horatius olvasása s magyarázása, olvasottak emlékelése, a latin nyelv finomságai s különösségei, Írásbeli gyakorlatok, latin értekezések) görög nyelv (a szóképzési és szókötési rész ismétlése és folytatása, Xenophon Cyropaediája, Sokrates nevezetességei, fordított részletek olvasása); magyar és német nyelvből gyakorlatok, magyar jeles írók ismertetése; görög történetek s régiségek, ókori geo- graphia; mathesis (betűszámvetés ismétlése 8 folytatása, számfok,, gyökvonás, egyszerű egyenletek, gyakori példák); testgyakorlat. — A humanitási második évfolyam tantárgyai: vallás (keresztyén erkölcstan, az újtestámentom válogatott részeinek olvasása s magyarázása ; rhetorika és poétika (mint az első évfolyamban); latin nyelv (mint az első évfolyamban); görög nyelv (az ionai dialektus, Homer Odysseája); magyar és német nyelv (mint az első évfolyamban) ; római történetek s régiségek (ó-kori geographia); geometria; testgyakorlat.

Azon évben (1843), midőn e tanterv szerint volt gymnasiu- munk berendezendő, köszönt le tanári és igazgatói hivataláról Taubner Károly. Lemondásának okául betegeskedését, mások az egyházzal történt összeütközését állítják. Annyi bizonyos, hogy lemondása után Olaszországba ment, hol az ausztriai hadseregnél mint tábori lelkész szolgált. Helyébe az egyház a humanitási osztály tanáráúl Tavassy Lajost, bölcsészet-tudort választotta meg. Tavassy (Teichengräber) Lajos született Iglón, Szepesmegyében, 1812-ben. Tanulmányait Sopronban, a jénai, göttingai és hallei egyetemeken végezte (1838—42), Frőbel intézetét is tanulmányozta. Miután a bölcsészet-tudorságot még külföldön megnyerte, hazájába visszatért, s azonnal gymnasiumunknál talált alkalmazásra. Az igazgatói tisztet Taubner leköszönése után 1845-ig Kanya Pál töltötte be, hanem ezen évben igazgatóúl Tavassy választatott meg, mely hivatalát 1848-ig viselte.

A tanítás gymnasiumunkon a zay-ugróczi tanterv szerint csendben s zavartalanul folyt az 1848-—49-iki szabadságháború kitöréséig. Az intézetnek jó tanárai voltak, kik annak jó hírét emelték, minek folytán a tanulók száma is egyre növekedett; sőt bizonyos tekintetben tanárai vezérszerepet is játszottak. Tavassy, mint Pestalozzi buzgó követője, az első magyar pedagógiai szaklapot.