Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

.14

alapította «Nevelési emléklapok» czím alatt, mely folyóirat időhöz nem kötött füzetekben jelent meg.

A magyar szabadságharcz zavarólag hatott gymnasiumunk féjlődésére is. Inter arma silent Musae ! A baza, a nemzet önvédelmére volt kénytelen minden erejét fordítani. Az ifjabb fegyverképes nemzedék, közte a tanuló ifjúság is, a barczosok sorába lépett; a tanítás, kivált a középiskolákban, több helyütt szünetelt, így történt nálunk is. A nemzet ügye mellett Tavassy is teljes lélekkel buzgott. Beállott honvédnek, végig küzdötte a szabadság- harczot, s mint százados tette le a fegyvert. Az oroszok segítségével győztes osztrák hatalom őt is, mint kívüle ezreket, az Olaszországban elhelyezett osztrák hadseregbe közlegénynek sorozta be. Itt egyik tábornoka felismerte nagy képességeit, tágaskörű ismereteit, gyermekei mellé, nevelőül alkalmazta. így sorsa nemcsak tűrhetővé vált, hanem hasznos nevelői működése környezete becsülését szerezte meg számára. Nehány év múlva szabadon bocsáttatván, nem jöhetett vissza a fővárosba, szülőhelyére Iglóra internáltatott, hol nemsokára az ottani gymnasium tanára lett, mígnem ottani érdemes munkálkodása után 1877-ben meghalt.

A szabadságharcz kimenetele után egyházunk- és iskolánkra nézve is nehéz idők virradtak. Az 1850-ben kiadott Haynau-féle rendelet a protestánsok számos jogát elkobozta. A pesti evang. egyház kebelében pedig a tót hitsorsosok támasztottak zavarokat, melyek nem is szűntek meg előbb, míg a tótok teljesen el nem váltak magyar-német hitsorsosaiktól s külön tót egyházat nem alapítottak.

Az iskola azonban dr. Fromhold Károly felügyelő buzgólko- dása folytán a beállott békés időben azonnal megkezdte csendes s áldásos működését. Tavassy eltávoztával ismét Kanya Pál lett az igazgató, ki Melczer collegájával, gyorsan váltakozó segéd vagy helyettes tanárok (Argay János, Ballagi Károly, Batizfalvi István) közreműködése mellett fenn tudta tartani a gymnasium jó hírét. Az absolut osztrák kormány azonban csakhamar nehéz akadályokat gördített a gymnasium további zavartalan működése elé. A Thun-féle gymnasialis rendszert, mely Ausztriában 1849-ben hozatott be, az osztrák kormány 1850-ben Magyarországra nézve is kötelezővé tette. Csak azon iskola' nyerhette el a nyilvánossági vagyis azon jogot, hogy érvényes iskolai bizonyítványokat állíthatott ki, mely ezen rendszer szerint szervezkedett. Ezen új gymna-