Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890

jába is beletörődik és — nem annyira a szabályok alapján, mint inkább az előfordult idegen nyelvi példamondatók mintájára — maga is képez idegen nyelvi mondatokat és hosszabb gyakorlat után világosodnak lelkében a paradigmatikus alakok functiói, kezdi érteni a merev szabályokat, megtanulja az idegen nyelv szókincsének egy részét s beletanul a nyelv technikájába. De vájjon az út és mód, a melylyel idáig jutott, megfelel-e nemcsak a gyermeki, hanem egyáltalán az emberi lélek természetének, megfelel-e a természetes ismeretszerzés módjának? A felelet nem lehet kétséges.

Az egyedül tudományosnak hirdetett synthetikus módszer hívei mellett századunkban is találkozunk az analytikus módszer képviselőivel, Montaigne es Locke utódaival, a kik nem állanak ugyan egyenes összefüggésben e bölcselőkkel, sőt némelyikök csak mint dilettáns kezdett foglalkozni a nyelvtanítás elméletével, de a kiknek ez elmélet jóval többet köszön, mint sok tudós grammatis- tának együtt véve. Az analytikus módszer eme vezérferfiai közül nagy hírre tett szert Hamilton (1769—1831),1 a ki a már említett Dumarsais eljárását követi, összefüggő olvasmányt (János evangyé- liomát) vesz a nyelvtanítás első alapjául s azt lehetőleg szószerinti, interlinearis fordítás segítségével érteti meg tanítványával. A Ha- milton-féle módszer egy ideig, főleg Dél-Németországban, az iskolában is nagy tért foglalt. Kokon evvel a később fellépett Jacotot (1770—1840) módszere. Jacotot elve: tanulj meg egy idegen nyelvű könyvet igazán (nem csak könyvnélkül, hanem teljesen átértve) és vonatkoztasd rá mind a többi olvasmányodat. Ezt a latin nyelvre pl. így alkalmazta, hogy megtanultatta az Epitome históriáé sacrae-1, melyhez fordítást csatolt, s két hónapon át mindennap ismételtette; ezt egy hónapon át Cornelius Nepos követte, majd Horatius következett s ezzel együtt az önálló compositio. A franczia nyelvtanításban Pénélon Télémaque-jei volt e módszer híveinek kedvelt tankönyve; ez irányú kísérletek nálunk sem voltak ismeretlenek (Dallos, Lewis stb.). Helyesen rámutattak már Jacotot kortásai,1 2 hogy a főelvében rejlő egyoldalúság különösen

1 Hamilton módszerét legjobban ismerteti Buthardt (Hamilton u. seine Methode) a Schmid-féle Encyclopädie des yes. Erziehungs- u. Unterrichtswesens III. kötetében (241—255. 1.).

2 Ruthardt, E., Vorschlag u. Plan einer Vervollständigung der grammatikalischen Lehrmethode. Breslau, 1841. 27!). 1.