Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890
kell vinni, hogy már első írásbeli gyakorlatait is nagyobbára hibátlanul végezhesse; a nagyszámú javításokat a tanuló nem veszi figyelembe, csak a kiemelkedő kevés correcturát (II. 154.). Látni való, hogy ezek inkább odavetett gondolatok, mintsem a nyelvtanításban követendő eljárás teljes összefüggő képe. Herbart pedagógiája alapján állva azután mások léptek fel az idegen nyelvek tanításának részletesen kidolgozott módszerével. E tekintetben Mayer ájl első helyen, a kinek e tárgyra vonatkozó iratai * ma is jóval több figyelmet érdemelnének, mint a mennyiben részesülnek. Mager genetikm-nak nevezi a maga methodusát; elve, hogy a gondolat kifejtése kisérje és tükrözze vissza mindig a megismerendő valónak fejlődését (diejenige Entwickelung des Gedankens, welche die Entwickelung des Seins, das erkannt werden soll, schrittweise begleitet und treu spiegelt, 156. 1.); mindent tervszerüleg kell tanítani, mindent a maga helyén, idejében s a maga módjára; előbb azt a mi fontos, egyszerű és eredeti úgy a szókincsben mint a grammatikában. Utasításait a következő pontokba foglalta: 1. Az idegen nyelv tanításának kiinduló pontja az idegen nyelv szemlélete legyen, ez lesz az alapja a grammatikának, a szótannak és a nyelvvel való technikai elbánásnak (ebben egyezik az analyti- kusokkal). 2. Az idegen nyelv nagyon complikált valami, sok ezer szóból, sok ezer formából áll. Mindebből eleinte csak olyasmi legyen a szemlélet tárgya, a mi áttekinthető és magában is megérthető. Ez az áttekinthetőség nem sajátja sem az egyes szónak, sem a szövegnek, hanem a mondatnak, mely egy gondolatot fejez ki. 3. Az első fokon (propädeutische Stufe) csak a leghasználatosabb grammatikai formák és a legszükségesebb szavak ismertetendők. 4. A szemléletnek tervszerűen elrendezettnek kell lennie. E terv- szerűség ideálja: a) grammatikai szempontból: a) hogy ne forduljon elő oly szóalak vagy mondatfaj, a mely csak később magyarázható meg; ß) hogy minden szó- és mondatváltozat megértése azon a helyen, a * L. különösen már többször idézett művét: Die genetische Methode des schulmässigen Unterrichts in fremden Sprachen und Literaturen (3. Bearbeitung ; Zürich, 1846), a kezdő nyelvtanítás módszerére vonatkozólag főleg 204—212. 1.
