Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
3 méltó Herod, a Skythikában, akkor el nem kerülhetjük azt hogy szoros vizsgálat alá ne vegyük mind azon adatokat, melyekből kitűnik, vagy kitűnni látszik, hogy Herod, a Pontost nem csak általában ismerte, hanem hogy egyes vidékem tartózkodott is. Ha ezen kutatásból az tűnnék ki, hogy Herod, nem látta soha azon helyeket, melyekre őt eddig utaztatták, akkor nem fogjuk őt csalási szándékkal vádolni. Ez esetben nagyon csökkenne az általa összegyűjtött adatok hitelessége és annál szorosabban kell majd utána járni annak, hogy ha azon vidéken nem járt, melyekről oly érdekes tudósításokat közöl, honnan szerezte ezeket? Ezzel értekezésünk főpontjához jutnánk, mert mi Herod, forrásait akarjuk ismerni és miután maga több ízben világosan említi, hogy egyes adatait honnét vette, legalább általánosságban képesek leszünk kimutatni az író forrásait. De még ennél tovább is kell mennünk ; miután a jelenleg általánosan elfogadott nézet az, hogy Herod, úgyszólván a helyszínén gyűjtötte össze adatait, ezt pedig el nem fogadhatjuk, nekünk ezzel szemben legalább meg kell kisérteni kimutatni, hogy ha a Pontos mellékén nem, akkor hát hol szerezte a Skythikához az anyagot. * * * A Pontosról általában és ennek terjedelméről szól Herod, különösen azon alkalomból, a midőn megemlíti, hogy Dareios Európába átmenni készülve a Kyaneai nevezetű sziklákig hajózott és onnan megtekintette a Pontost; de a helyett, hogy megmondaná nekünk, hogy milyen hatással volt a királyra a Pontos megtekintése, melyre úgy látszik a kíváncsiság hajtotta, azt beszéli nekünk, hogy az valamennyi tenger között a legcsodálatosabb, hossza 11,100 stadium, szélessége, a hol legszélesebb, 3300 stadium; a tengernek bejárata — atop a — négy stadium, hossza pedig ennek, «a nyak»-nak, mely Bosporosnak neveztetik, 120 st. Ez, így folytatja, a Propon- tisig terjed, melynek szélessége 500 st., hossza 1400, és a Helles- pontosba folyik, a mely 7 st. széles és 400 st. hosszú. Hogy az ember megértse, hogy honnan tudja Her. ezeket oly nagyon pontosan, elmondja, hogy a mérés következőképen történt. Egy hajó körülbelül 70,000 ölet tesz egy hosszú napon, éjjel pedig 60,000-et; a bejárattól a Phasisig, — mert ez legtávolabb része a Pontosnak, — 1*
