Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
4 kilencz nap és nyolcz éjjel tart az út, ez pedig J 100,000 ölet tesz ki,, ez meg 11,100 stadium. A Thermodon melletti Themiskyraig Sin- dikéből — mert e két ponton a legszélesebb a Pontos — három nap és két éjjel tart ez út, ez 380,000 öl, azaz 3300 st. A Pontos tehát, — így fejezi be leírását — és a Bosporos, valamint a Hellespontos ekként méretett meg általam, ooxm xé uoi p,s(j,sxpéaxai — és úgy van mint mondtam, xaxá xá etprjjiiva jxscpóxaai.1 A Pontos legkeletibb részét Kolchist és a Phasist különben is említi Herodotos. Sesostrisról, Egyiptom mesés királyáról szólva, kit újabban II. Kamses-sel azonosnak tartanak, elbeszéli annak messze terjedő hadjáratait, melyek Európába is vezették őt. Innen visszatérve a Phasis folyóhoz jutott, itt pedig a királyi seregnek egy része visszamaradt, vagy azért, mert a király maga így akarta, vagy azért, mert a harczosok megunták a sok bolyongást és ott maradtak. Mert úgy látszik — így folytatja Herodot, a kolchisiak egyiptomiak. Ezen nézetre Herod, saját megfigyelése alapján jutott, és csak azután kérdezősködött mindkettejüknél; a kolchisiak azonban inkább emlékeznek az egyiptomiakra, mint az egyiptomiak a kol- chisiakra és azt mondják, hogy ők azt hiszik, hogy a kolchisiak Se- sostris seregéből valók; maga az író abból jutott ezen véleményre, mivel ezek fekete bőrűek és göndörhajúak. Azt azonban észre veszi Herod., hogy ez a bizonyíték nem elég, mert mások is ily színűek és még sem egyiptomiak; a főbizonyíték pedig az, hogy a kolchisiak körülmetélkednek, mint az egyiptomiak és eethiopok, meg hogy az életmód és a nyelv mindkét népnél azonos stb. Említi Her. ezen összefüggésben a Thermodon és Parthenios folyó körül lakó syria- kat — Xópiot (nem üiipot) — Kisázsiában.2 3 A kolchisiakról azon alkalomból is szól az író, a midőn a perzsa királynak járó adót felsorolja; a kolchisiak ajándékot adnak és azokat az ő idejéig is adják minden ötödik évben, száz fiút és száz hajadont.8 A most idézett helyekből az tűnik ki, így vélekednek többen, hogy Herodot nem csak általában ismerte a Pontost, hanem ezt egész hosszában és szélességében be is já'.'ta ; de azt hiszem, hogy 1 IV. 85., 80. s II. 103—105. 3 III. <17.
