Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
20 körülötte a szarvasmarha számára, halakat kiváló jókat és igen sokat találni benne, vize mindig tiszta, vetések igen szépek vannak mellette stb.; ismerik folyását negyven napi útra a Gerrhos földig,, de forrásait nem tudja megmondani.1 Ez oly tüzetes leírás, hogy abban röviden összefoglalva minden megvan, a mit egy utazó elmondhat ; csakhogy ilyesmit mások után is el lehet mondani, a nélkül, hogy az ember az illető vidéket látta volna. Tegyük fel, hogy Herod, akár Athénban találkozott egy értelmes Olbiából való polgárral és ettől tudakozódott szülőföldjéről: bizonyosan nemcsak annyit a mennyit Her. feljegyzett, hanem sokkal többet tudhatott meg attól; másfelől, azért hogy csak oly keveset mondhasson a Borysthe- nes vidékéről, bizonyára nem volt érdemes azt a nagy utat megtenni. Arról pedig épen nem lehet szó, hogy Herod, egy negyven, napig tartó utat tett meg, a folyón felfelé a Gerrhos földig, a melyen a skythák királyaikat el szokták temetni;2 3 pedig Stein e helyet is. bizonyítékul idézi arra, hogy Her. a skytha földön járt, habár csak annyit mond, hogy a Tyras és Borysthenes közötti földet «kennt er einige Tagefahrten weit von der Küste entfernt aus eigenem Anschauen».8 Her. nem egy nehány napi útról beszél itten, hanem arról, hogy 40 napi távolságban van a királyok temetkezési helye, Gerrhosban és Steinnek vagy ezt kellett volna mondani, vagy azt a fejezetet nem idézni. Az eddigieket egybefoglalva csak ismételni lehet azt, a mit már ismételve hangsúlyoztunk: Herodotos ugyan a Pontos partjának több. fontos helyét említi, de valamennyi ide tartozó adatokat egybe vetve nem lehet kimutatni, hogy ő azon helyeket, melyekről szól, látta volna, egyiknél sem említ oly körülményt, melyből azt kellene következtetni, hogy azt csak saját tapasztalása utján ismerheti; de továbbá nem is mondja sehol, hogy az általa felsorolt pontok egyikét vagy másikát látta, sőt még nincs is az a színezete előadásának,, mintha ezt el akarná hitetetni az olvasóval. Ennélfogva nem is való, hogy Herodotos a Pontos vidékén járt. Vannak azonban az eddig megvizsgált adatok mellett mások is, melyekből talán inkább kitűnik, hogy az iró, földrajzi adatainak hibás volta daczára, mégis itt is ott is megfordult a Pontos mellé1 IV. 53. 2 IV. 71. 3 XIX. 1.
