Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
16 hosszú utat nem akként gondolhatta, hogy az utazó megkerüli elébb gyalog a Maietist, hanem ennek déli partjától kiindulva teszi meg azt. Minél nagyobbnak képzelte Herod, a Maietist, annál nagyobb és feltűnőbb a tévedése a szóban forgó távolság tekintetében. Mindezeket összefoglalva, épen nem bizonyos, hogy Her. az azovi tengert látta, illetőleg hogy a Kertchi-szorostól hajón ment volna a Phasisig ; ha ezt az utat megtette volna, akkor semmi esetre sem mondhatta volna, hogy gyalogosnak az 30 napig tart, a midőn a hajón á—3 nap alatt megteszi; a nagy különbség saját útja és a szárazföldi út között bizonyosan feltűnt volna neki is és el sem hallgathatta volna ez iránti kételyeit. Ha már az nem valószínű, hogy a Bosporus Cimmeriustól a Phasisig látta Her. a pontosi partot, akkor a Dunától a Bosp. Cim.-ig való részét a partnak sem igen ismerhette, pedig ennek leírását igen részletesen adja. Azt pedig mégvárhatjuk tőle, hogy ha erre járt, legalább megközelítőleg helyesen írja le e vidéket, mint pél- dátíl Attikát vagy Japygiát. Skythia pedig az Istrosnál kezdődik, úgymond, dél felé és a Notos felé terjed egészen Karkinitis városáig.* Ez vagy azt teszi, hogy Skythia az Istrostól kezdve délnek, illetőleg délnyugotnak terjed, vagy azt, hogy dél felé, illetőleg délnyugot felé néz; ez utóbbi felfogást Pifivlinson tartja helyesnek, és méltán; mert azt semmi esetre sem mondhatta Her., hogy dél felé terjed a skythiai part; miután ekként Thrakiához igen közeledett volna, a mit ő bizonyosan nem gondolt. Ennek a magyarázatnak megfelelnek a következő szavak is, de csakis ennek; azt mondja Her., hogy a skytha föld határának két része délnek és keletnek van fordítva, a minek magyarázatáúl az szolgál, hogy szerinte Skythiának négyszögletes alakja van, tehát a másik kettő éjszak és nyűgöt felé néz; az író pedig azt adja hozzá magyarázatúl, hogy ez a része Skythiának, melynek határait leírta, olyan forma, mint Attika és Jaypgia. A Pontos partvidéke a Dunához keletre tényleg egészen másforma, mint a hogyan azt Her. képzelte; a torkolattól éjszak-kelet felé húzódik a part, körűlbelől Ordessosig, innen keletnek a kar- kinitesi öböl belsejéig, erre a Chersonnesos Taurike délnyugotnak húzódik; Kerkinitis pedig a Tarkanszkoi előfokhoz keletre esik és * 7:p'o; fxeaapiLppLTjv te xát vótqv áveptov xetpiv7).
