Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
17 csak ezután következik ama félsziget erős déli kiszögellése a «Kriu- metopon» előfokig. A ki hajón e part hosszában járt, különösen a ki Borysthenes (Olbia) városáig és innen csaknem deli irányban Kerkinitisig eljutott, annak észre kellett venni, hogy az út az Istertől idáig nem dél-nyugoti ; a ki pedig azt állítja, hogy délnyugoti a part Karkinitesig, innen pedig a kelettel szemben, azaz éjszak-déli iránya van, — az nem látta soha, vagy ha látta, nem tudta, hogy mit lát. Hozzá vehetjük ezen tévedésekhez még azt is, hogy Her. szerint az Istrostól a Borysthenesig, innen pedig a Maietisig 10—10 napi út van és pedig gyalogos számára.* Ez ugyan azt jelenti első sorban, hogy egyenlő idő alatt lehet a Dunától a Dnieperhez és innen az azovi tengerig jutni, a miből még nem következnék, hogy Her. szerint egyenlő távolság van az említett pontok között, de mivel épen ezzel összefüggésben azt is elmondja, hogy egy napi út 200 stadiumnyi, világos, hogy a távolságot egyenlőnek tartja. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A Dunától a Dnieperig az út nemcsak sokkal hosszabb, hanem sokkal nagyobb kerülőt tesz, mint a Dniepertől az azovi tengerig. Azt, a mit Her. a két útvonal egyenlőségéről hallott, csak annyit ér, mint a mit a Salmydessos és Perinthos és a Tearos közötti távolságról írt, megbízhatlan adat az, melyet az író bizonyosan nem hallott Olbiában, mert itt csak pontosabban szólhattak a nevezett útról. Vájjon ezen adatok hibás volta is nem bizonyít-e a mellett, hogy Her. az Euxeinos ezen részén nem járt? Azt gondolom, ezen kérdésre csak igennel lehet felelni. Nem csekély fontosságot tulajdonítanak Her. magyarázói annak, hogy a skytha földnek folyóit nemcsak általában ismeri, hanem egymásután pontosan felsorolja, sőt még egyik vagy másikról oly megjegyzéseket tesz, melyekből kitűnik, hogy ő a skytha földet ismeri. De már csak általánosságban szólva ezen felfogáshoz, nem fogadhatjuk el azért, mert abból, hogy valaki, kinek számos összeköttetései vannak, egy országnak a folyóit egymásután fel tudja sorolni, még nem következik, hogy az illető in facie loci gyűjtötte az általa közlött adatokat. Ha pedig még ezen kívül ezen adatok nem minden tekintetben helyesek, akkor még kevésbé valószínű, hogy a hely színén járt volna utánuk. De vegyük a folyók sorrendjét szemügyre. Az első az Istros, melynek másik nevét még ismeri Herod., * IV. 101. Értesítő 1888/9. évről. ' ^
