Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
15 ményt, hogy Her. a skytha földön lakó helléneket emlegeti, kiknél a skytha nép és földre nézve tudósítást szerzett. De épen ezért, mert ezen tudósítások, mint majd utóbb ki fogjuk mutatni, a skytha földön lakó hellénektől erednek, nehéz azokból kimutatni akár azt, hogy Her. járt e vidéken, akár azt, hogy nem járt ott. Még ha ott volt is, saját tapasztalásából nem sokat tudhatott és ha hibásak azon adatok, melyeket ott gyűjtött, ebből csak annyit lehet bizonyítani, hogy a pontos-melléki hellének tévedtek és ezek miatt Her. is, és talán nem is lehet a hibák- és tévedésekből kideríteni, hogy ő e parton nem járt. Mindazonáltal megkísértjük, a mennyire csak lehet az író nyilatkozatai alapján kideríteni, vájjon bejárta-e a Pontos éjszaki partját és a Maietist. Első sorban ez utóbbiról szólunk. A Maietist Herodotos igen nagynak tartotta ’ és pedig csaknem akkorának, mint magát a Pontost.1 2 * Ezen felfogást oly helyesnek tartja Rawlinson, hogy a müvéhez mellékelt egyik térképen az azovi tengert sokkal nagyobbnak tünteti fel, mint a mekkora ez jelenleg, úgy hogy az ő rajza szerint ennek keleti vége jobban keletre van, mint a Fekete-tengeré, a minek következtében a Manitsch medrének legnagyobb része az azovi tenger fenekére jut és e szerint fel kell azt is tenni, hogy Herod, idejében ez a tenger e folyó vízválasztóját is elérte és hogy akkor még teljes mértékben megvolt az összeköttetés a Fekete-tenger és a Kaspi-tó között, — ez pedig oly hypothesis, melyet legfeljebb szakavatott geologok tudnának felállítani, történészek semmi esetre.8 Ha választani kell Her. tévedése és eme hypothesis lehetősége között, akkor mégis inkább a mellett kell nyilatkozni, hogy Herod, nem ismerte az azovi tenger kiterjedését, különösen ha még azt is latba vetjük, hogy más ide tartozó adata is téves. Azt mondja, hogy a Maietistól a Phasis folyóig és kolchisiakig 30 napi út van;4 5 az ő számítása szerint egy ember egy napon 200 stadiumnyi, 5 mfnyi utat tesz,6 úgy hogy az azovi tengertől a Phasisig 150 mfnyi távolság volna. Pedig ezt a 1 IV. 3 : fj7:£p éazi [A£ytaT7j. 2 IV. 86 : (xrjv Ma’.rj“'.v) O'j ttoXXoj teo) iXx<rJ<D étouToo (toö Tlóvrou.) :i Rawl. III. 207. k. 1. Píillasra hivatkozik. 4 1. 104: vEait 8k Ítz'o tt4; Xí(ivr4s TÍj; Maoj-too; iiA <I>áatv ^oiai/ov xat e; KóX/oui; xpojxovia f/UEpáfov E'j;ojvtp óüó<;. 5 IV. 101.
