Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
12 keresett volna a barbárok között, mikor a hellén városok oly közel vannak ? Apollonia és Mesembriára nézve is csak azt lehet mondani, hogy ezeknek felemlítése a thrákokkal kapcsolatban legkevésbé sem bizonyít a mellett, hogy Herod, e két városban tudta meg, hogy a skyrmiadok és nipsieok azoknek közelében laknak. Azt igenis hallhatta, hogy e törzsek a két város környékén laknak, de hogy ezt csak a hely színén tudhatta meg, azt szavaiból nem lehet következtetni és miután más jel nem vezet arra, hogy Apollonia és Mesem- briában megfordult, különösen mivel ő maga ezt nem mondja, nem is lehet feltenni, hogy itt járt. Herod, azonban ismeri az Istrost, különösen azt tudja, hogy öt torkolata van és hogy az Euxeinosba ömlik, továbbá hogy ott van a torkolata, a hol Istria, a miletosiak gyarmata van ;* ** ezenkívül említi forrásait, leírja egész folyását és számos mellékfolyóit, habár ez utóbbiakat nem egészen pontosan. Magában véve nem lehetetlen, hogy a folyó torkolatát ismerte, noha mégis természetesebbnek látszik, hogy a folyóra vonatkozó összes adatokkal együtt a torkolatokra vonatkozót is a pontosmelléki hellénektől vette át; nagyon is hihető, hogy akármelyik pontosi hajóst kérdezte az Ister torkolatai iránt, aligha találhatott volna csak egyet is, a ki meg nem mondhatta volna neki, hogy a folyó a Pontosba szakad. Arra pedig, hogy csak a pontosi hellénektől szerezhetett bővebb tudósítást a folyóról, azért nem lehet nagy súlyt fektetni, mert ezekkel nem csak hazájukban, hanem máshol is, kikötő helyen, kereskedő városokban találkozhatott. Ha azonban közelebbről szemügyre veszszük a Pontos e vidékéről szóló adatokat, akkor még határozottabban szólhatunk arról, vájjon járt-e Herod, a Duna torkolatánál vagy sem. Az író Istria városát említi, mely különben Istrosnak és Istro- polisnak* neveztetik és szerinte a Duna torkolatához, természetesen a délihez közel volt; fekvését meghatározni nehéz dolog. Az bizonyos, hogy a mostani Szt.-György csatorna mellett, mely jelenleg a folyónak déli torkolata, nem feküdt, hanem ettől bizonyos távolságban délre. Porbiger szerint Küsztendzse közelében kell keresnünk, azon a helyen, mely most is Isterenak neveztetik; csak* II. 33. ** L. Porbiger, Alte Geogr. v. Búr. 751. köv. 1.
