Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
hogy ilyen nevű helyen a Scheda-féle térképen nem található, tehát az újabb felvételek szerint e vidéken nem létezik; megvan azonban egy régibb, szintén a bécsi «General «Quartiermeisterstab» által kiadott térképen a Taschaul nevű tó partján, mely az újabb térképen is megvan, sőt van ama régi térképen Raza-Herman mellett Istropolis írva. Csak hogy sem Ister, sem Raza-He,rman nem felel meg Herod, felfogásának, mert egyik sem fekszik az Istros torkolata mellett, hanem ettől jó távol. Azért Kiepert* is, kissé feljebb éjszak felé jelöli ki e város helyét, de erről sem lehet mondani, hogy a történetíró nézetének megfelel, mert a folyó torkolatához, vagy helyesebben mondva, ennek déli ágához nyolcz mértföldnyi távolságban van, tehát nem a folyó mellett. Azt ugyan lehet még megemlíteni, hogy az ókorban a Duna deltája bizonyosan más forma volt mint jelenleg és hogy talán egyik ága a folyónak csakugyan délnek fordúlt, úgy hogy Istros közelebb esett az akkori torkolathoz. Ezt azonban, a természeti viszonyokat tekintetbe véve, nem tarthatjuk valószínűnek. A folyónak deltája, ez tény, évről-évre nagyobbodik, de csak azon határok között, melyeket a természet neki szabott, első sorban tehát keleti irányban a tengerbe, a hol e nagyobbodásnak semmi sem állja útját; de dél felé is észlelhető a folyó hatása. Mert az nem szenved kétséget, hogy azok a tavak, melyek jelenleg a Szt.-György ágához délre Karacirmaig terjednek és csak homokdombok által vannak elválasztva a tengertől, különben ezzel összefüggenek, hajdan a tenger egy részét képezték és csak a folyó működése következtében alakultak tavakká. Ebből még az is következik, hogy az ókorban vagy egyáltalában nem léteztek, vagy sokkal kisebbek voltak, — de azt az egyet sehogyan sem lehet kimutatni, hogy a Dunának valamelyik torkolati ága erre vette volna útját. Hiszen Sarigiul és Adregiul-tól fogva délnek csakis tengerpart lehetett az ókorban. Kiepert felfogása is ezzel, a mit most fejtegettünk, egyezik; ő is felteszi, hogy a Jezero Sinoe az ókorban nem létezett, valamint azon dombsor sem, melynek Kosa Kitjuk a neve, különben az ő «Istros»-a nem lehetett volna tengerparti város, pedig hogy az volt, ehhez kétség nem is fér. E hosszas fejtegetésnek az az eredménye, hogy fstria soha sem feküdt a Duna mellett, hanem a legjobb esetben ettől vagy nyolcz * Atl. v. Hellas 3. kiad. 10. 1.
