Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887

Az állatélet oxydatión alapszik. Oxydatio alapján lesznek a fellett szervetlen anyagok is alkalmatossá részint hozzájárulni az állati szervezet testtömegének felépítéséhez, részint pedig azon szervetlen anyagok pótlásául szolgálni, a melyek — mint látni fogjuk — az állati szervezetben ennek életműködése folytán keletkeznek és ebből mint életének fenntartására nézve már fölöslegessé vált anyagok kiküszöböltetnek. Könnyű belátni, hogy valamely állatszervezetnek életműködéseinek elevensége és erélyessé- géhez képest több-kevesebb oxygeniumra lesz szüksége, valamint hogy ezen oxygenium-mennyiség, — mely nélkül állatélet nem is képzelhető, — a melyre az állati szervezetek egyenként és összességükben szorulnak, nem csekély. Az állatélet szükségelt oxyge- niumát, bár ezt kisebb vagy nagyobb mennyiségben a különböző tápszerek is tartalmazzák, mégis csak a levegőből meríti. A légkör tehát mint a növényi, úgy az állati szervességnek is életközege, nélküle ezeknek egyike sem létezhetik.

A levegő, a mint a növényi életműködéseknek életere, olyan életkútforrása ez az állatiaknak is. A kétféle szervezet csak a levegő alkotó anyagainak felhasználásában, ha nem is mondhatjuk, hogy összeegyeztethetlenül külömbözik, de mindenesetre lényegesen eltér egymástól. A növényi szervezetnek a levegővel való táplálkozási életműködése desoxydation alapszik, az állatié, a mint ezt még részletesebben ki is fogom emelni, ezen életfolyamot épen ellenkezőjén, oxydation alapszik. Bár ezen körülmény igen nagy physiologiai eltérés a növényi és állati szervezet táplálkozása között, mégis épen ezen eltérésben rejlik a kétféle szervezet életviszonyossága, épen ezen ellentétességben rejlik a kölcsönös létföltétel egyik és pedig igen fontos alapja.

Az állati szervezet legelterjedtebb szervetlen tápanyaga — a levegőt a szó szorosabb értelmében vett tápanyagnak nem tekintve — a víz. A víz nem csak a növényeknek, hanem az állati testtömegnek is oly annyira állandó és jelentékeny alkotó része, hogy miután az állati szervezet önsúlyának is igen nagy perczentes meny- nyiségét teszi, okvetlenül kell, hogy ennek nem csak általánosan elterjedt, hanem nélkülözhetetlen tápanyagát is tegye. Azt láttuk, hogy a víz a növényi szervezetekre nem csak mint jelentékeny tápanyag fontos, hanem hogy chemiai és physicai tulajdonságainál fogva is a növényi életre nézve conditio sine qua non. Ha a vizet az állati szervezetre gyakorolt ez irányú befolyására nézve vizs-