Evangélikus gimnázium, Budapest, 1886
2 kezdődni. A természettanban ezen analysis érvényesül, a mennyiben ép a physika az, mely a külső világ tüneményeinek okát megadni törekszik. A causalis analysist az összetett tények egyes elemeinek azon czélból való önkényes isolatiója jellemzi, hogy az isolált elemek oki összefüggését megismerjük. Az isolatiólioz a variatio is lép, a mi egyes elemeknek vagy teljes mellőzése, vagy hatásuk nagyságának változása által történik. Ezen önkényes variatióban áll a kísérleti eljárás analytikus formája. A kísérlet a legnagyobb becsű oki analysis, mert directe nyújtja a tünemény elemeinek viszonyát. 3. A harmadik fok a logikai analysis, ez egy összetett ténynek alkotó elemeire való felbontásában áll, tekintettel ezeknek logikus vonatkozására. Ehhez azonban az szükséges, hogy az egész alkotó elemeinek fogalmi vonalkozása meg legyen alapítva. Ha ez megtörtént, a logikai analysis fejti ki az egyes kutatásokat, melyek a vonatkozásokból folynak. Ezen fogalmi vonatkozás megalapítása, mi előfeltétele a logikai analysisnek, az elemek viszonyának a szemléletben rejlő, sőt önkényes indokok szerinti definitiója által is történhetik s ez esetben az analysis a legtökéletesb alakú. Egy tetszőleges egyenlet pl. a görbe definitióját és elemeinek vonatkozásait is magában foglalja, s az analytikus eljárás e fogalom felbontása által fejti ki a görbe tulajdonságait. A szigorú alak, melylyel a mennyiségtan a kapcsolatban álló mennyiségek vonatkozásait kifejezni tudja, okozta azt különösen, hogy a mennyiségtani kifejezések logikai analysisre igen alkalmasak; ez oka annak egyúttal, hogy az analysis név a mennyiségtani tudomány nevévé fejlődött. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az analyticus eljárás nem kizárólagos módszer, mely az analysisben érvényesül. A most említett értelemben véve például az összeadás, szorzás, hatványozás synthetikus eljárás és korábbi keletű a kivonásnál, osztásnál, gyökvonásnál, melyek analytikus termeszettiek. E beosztást találjuk Stolz «Allgem. Arithmetik»> művében is, hol az összeadás, szorzás, hatványozás thetikus, a kivonás, osztás és gyökvonás lytikus műveleteknek mondatnak. (II.) Analysis alatt mi a mennyiségek kapcsolatának megállapítását és a kapcsolatban nyilvánuló törvények felállítására szolgáló módszereket értjük. Az analysis modern értelme a mathesis egész rendszerét felöleli, s az analytikus módszer egy benne leginkább érvényesülő, cje nem egyedüli kutatási módszer.
