Evangélikus gimnázium, Budapest, 1886

AZ INDUCT fO AZ ALGEBRAI ANALYSIS BEN.

(I.) Minden tudományos vizsgálatnál az összetett tárgynak alkotó részeire való fölbontása vagy bizonyos egymásra nézve egyszerű tényeknek összetett eredményűvé való összeköttetése szerepel. Ily értelemben véve a* fölbontás (analysis) és összetevés (synthesis) a kutatás legáltalánosabb formái.

Mi azonban az ok, hogy az analysis, mely tulajdonképpeni értelmében kutatási módszer, a mennyiségtani tudomány nevévé fejlődött ? E kérdés megoldása ránk nézve annyival fontosabb, mert a mennyiségtani tudomány lényegének megalapítására vezet: föltételezi azonban a logikai analysisnek, mint kutatási módszernek, ismeretét. Legyen tehát szabad e helyen mindenek előtt a logikai analysisről röviden szólnunk.

Minden tény vizsgálatánál az első lépés az együtt vagy egymásután fellépő alkotórészek megjelenítése; ez azonban bizonyos egymásutánban fejlődik s e tekintetben a logika az analysisnek mint módszernek három fokát különbözteti meg. Ennek elseje az:

1. Elementáris analysis. Eg}’ tüneménynek részlet-tüneményekre való felbontásában áll, nincs gondja a részek egymáshoz való kapcsolatára. Ily felbontás tisztán deseriptiv ezélú. E logikai jelleme megmarad, ha mindjárt műeszközök az érzékeknek segítségére vannak is, pl. a természettudomány tökéletesebb ágaiban. A chemiai elementáris analysis logikai szempontból is ilyen, bár az összetettebb esetekben, hol a descriptio czéljából kísérletek is segítségül vonatnak, már a 2. fokhoz vezet.

2. Az oki anahjsis egy tünemény felbontásában áll, tekintettel az oki vonatkozásra. Ezen a magyarázat czéljából történő felbontás már a tények elementáris analysisét föltételezi; ez azonban olykor oly gyorsan elvégeztethetik, hogy a kutatás a másodikkal látszik