Evangélikus gimnázium, Budapest, 1885
metheus a kar intései daczára is hajthatatlan marad. Hermes figyelmezteti az Oceanidákat, hogy meneküljenek a Prometheust fenyegető veszedelem elől, de ezek nem akarják a válságos pillanatban elhagyni a szenvedőt. Alig hogy Hermes távozik, hatalmas moraj kíséretében megrendül a föld, s Prometheus a sziklával együtt a mélységbe zuhan. Cselekvénye, mely mindössze abból áll, hogy Prometheust Hephmstus a sziklához bilincseli és később Zeus a föld mélyébe sodorja, alig van a darabnak. Hat azonban compositiójának nagyszabású hatalmasságával, és kiváló érdeket kelt, sőt azt lépésről lépésre emeli a festésnek fokozatosságával. Már az a körülmény, hogy a darabban csupa istenek szerepelnek, mutatja, hogy Aeschylus Prometheusában nem emberi méreteket alkalmaz. Egy colos- salis lény colossalis szenvedésének megrendítő képe tárul elénk, melyben minden emberfölötti és mégis minden természetes: akarat és erő, szenvedély és szenvedés ! Zeus hatalmának öntudatában irgalmat nem ismer, de minél kiméletlenebbül sújt haragja, annál inkább fokozza a szenvedő hős iránt való rokonszenvünket; Prometheus testi kínja borzalmas, de megfeledkezünk annak szertelenségéről, midőn látjuk, hogy a hős nagy szenvedésében miként fejük ki és emelkedik jelenetről jelenetre hatalmas, hajthatatlan jelleme! Aeschylus technikájának kiválóságáról tanúskodik lónak első pillanatra különös episodja. Egyedül Prometheus szenvedésének egy egész drámában való rajza bizonyára egyhangú lett volna, de Aeschylus ki tudja azt kerülni az által, hogy Io felléptetésével nemcsak hogy egy időre más irányba tereli az érdekeltséget, hanem a Prometheus iránt való részvétnek is új érdeket kölcsönöz, mert mind a kettő, Prometheus is meg Io is, Zeusnak áldozata, és ez a közös kapocs az, a mi jogosultságot ad épen Io megjelenésének, valamint az a körülmény, hogy Io ősanyja Prometheus majdan születendő megmentőjének. Hogy a darabban Io bolyongásainak költészet és valósági vegyülékéből álló terjedelmes leírása is helyet foglalhatott, Aeschylus korának kezdetleges geographiai ismeretéből magyarázható meg, melyben a néző közönség minden különösebb geographiai dolog iránt való naiv érdeklődésének kielégítésére egy ideig a darab tárgyától szívesen eltekintett. Haladást mutat Prometheus a Könyörgő Nőkhöz, Perzsákhoz Cselekvénye. Io episodja. Epikus elem. Jellemei.
