Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
8 egymást bezáró körrel szemléltetni. Ezen mennyiségi felfogásnak teljes öntudatossággal adott kifejezést az újabb angol logika «az állítmány quantificatiój áriak» tanával,* azaz Hamilton szerint azon állítással, bogy az állítmány mindig az alany mennyiségével gondolandó. Vagyis az ítélet képlete nem S < P, hanem S = je- Ezen iránynak valódi consequentiája Boole György átalános logikai calculusában van, a mitől azonban, úgy látszik, a formai logika nagyon irtózik. Pedig csekély kivétellel minden tétele máris mennyiségi. Ezen alapon osztja be az ítéleteket: egyetemes, részleges, egyediekre; ezzel bizonyítja az ítéletek közti viszonyokat, s az ítéletek megfordítását. Mennyiségi szempontból, körökkel illustrálva, tárgyalja a Syllogismus egyszerű és összetett fajait; erre alapítja a definitiót és divisiót; így akar a bizonyítás által átalános tételekből részlegeseket igazaknak kimutatni; ez alárendeltség lebeg szeme előtt a deductiv és inductiv módszerben. Egy szóval: a formai logika teljesen épül a nagyobb és kisebb körű fogalmak külömbségére, ezen körök segítségéve] véli bebizonyíthatni tételeit. Azaz a formai logika mennyiségi, illetőleg geometriai alapokon igyekszik megnyugodni. 7. Ennyiben tehát igaza van Lángénak, a fent idézett mondásával ; a formai logika tényleg a szemlélettel akar bizonyítani, illetőleg angol alakjában az egészet számi képletekre visszavezetni. Kérdés már most: szabad-e a logikának, természete megrongálása nélkül, ezen alapra állania í Ezen kérdés nyilván az ismeretelmélet körébe tartozik s annak eldöntésével nyeri feleletét, vájjon a logicum átalában és a mennyiség kategóriája lepik-e egymást í A logikai tanok ugyanis csak azon kategóriából nyerhetik bizonyításukat, mely velők homogen; ha úgy találnék, hogy a mennyiség és a logicum ugyanazt jelentik, akkor a formai logika eljárása kifogás alá nem eshetik. Ellenkező esetben minden tanában kimutatható az incongruentia és így a szándék és valóság közti ellentét. A mennyiséget Kant értelmi kategóriának vette, melynek, mint értelmi fogalomnak, tiszta schemája a szám (T. E. B. 182.1. 3. kiadás). * A «quantificatio» szükségessége George Bentkam által lett hirdetve 1827-ben. Majdnem egy időben találták fel újra ezen tant Hamilton, Thompson és de Morgan (az első 1833-ban). Egyöntetű kifejtését adja Georg Boole (1847), a ki a logikát az algebra egy ágának tekinti s a logikából calculust csinál. V. ö. L. Liard: Die neuere englische Logik. Übers, von Dr. I. Imelmann. Leipz. 1883. (2-te auflage).
