Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
9 Nézetem szerint a mennyiség szemléleti kategória, azaz az annak megfelelő valóság csak a szemlélet, egyfelől a tér, másfelől az idő,, a melyek a kiterjedtnek és a számnak alapjait képezik. Maga a szemlélet még semmiféle határozott minőségi jelzőket nem mutat fel.* Minthogy t. i. a tér és az idő csak a szemlélet formái, azért bennök magokban még semmi tartalom nincsen, sőt e formák nem is működhetnek egy ilyen tartalom nélkül. A mennyiség tehát, amely ezeknek értelmi megfelelője vagy fogalma, ugyanilyen természetet mutat. A mennyiség ugyanis mindig csak a mennyinek a kérdésére felel s kifejezései (a számok és az algebrai jegyek) mindig csak ezen mennyit veszik tekintetbe, közönyösek lévén egyébként a bennök foglalt jelentés természete iránt. A kiterjedtség egyes elemeinek viszonyai képezik a geometria alapját, a számok viszonyai az arith- metikáét, melyek mindketten tisztán formai tudományok. Tanaik igazsága azért nem függ az általok jelzett tartalomtól, hanem azon szerkesztő functiók kényszerűségéből nyeri bizonyítását, melyek valamely téralak vagy szám megalakításához szükségesek. Annyiban a mennyiség, bár egyetemes szemléleti kategória, az értelem műveit nem meríti ki, sőt azok iránt egész közönyösen viseltetik. Minden dolog mennyiségi tekintetek alá esik ugyan, de a mennyiség csak szemléleti oldala; ezen mennyiségnek alapja, hordozója, mely tartja s melyen észlelhető, a minősége vagyis a jelentése. Épen azért a tudományok nincsenek kimerítve a mathematikával; a valóban tartalmi tudományok, melyekben mindig csak annyi a bebizonyítható, mennyi az apriorikus elemük, a mathematikán túl kezdődnek, a minőség kategóriájával. S ha ezen minőségben épen oly kényszerű functiók munkájára akadunk, milyenre a mennyiség functióiban, akkor a minőség tanai ép oly önálló biztossággal dicsekedhetnek, mint a meny- nyiség tanai, — azaz amazok ettől bizonyítási erejöket nem kénytelenek kölcsönözni. 8. A logikummal egészen másként áll a dolog. Már elemei is a mennyiségtől (azaz szemlélettől) egészen eltérő kategóriára utalnak. Hogy pl. valami piros, az nem mennyiségi meghatározás, bár utólag kérdhetjük: mennyi a piros (terjedelmileg vagy fokilag)? Hogy valami édes, szagos, kemény, lélekző, négylábú, meleg vérű — ezek mind minőségi meghatározások, amelyekhez hozzájárulhat ugyan a * Ennek részletesebb indokolását adtam «Az ember ó“ világa» I. 118- és 278. s k. lapjain, a mire rövidség céljából itt csak ráutalok.
