Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
4 önkényt károm részre oszlik. Az elsőben a formai logika ismereti alapelvét vizsgáljuk; a másodikban a belőle kifejlett tanrészletek jelenlegi elégtelenségéből kimutatjuk az elvnek részletes hasznavehetetlenségét; a harmadikban röviden azon alapra utalunk, a melyre, nézetünk szerint, helyes formai logikát lehet rendszeresen felépíteni. I. 4. A formai logika, mint bizonyító (demonstratív) tudomány, okvetetlenül egy oly elvre (és így gondolkodási kategóriára) kénytelen támaszkodni, mely a levezetendő tételekkel s a feldolgozott anyaggal rokon jelentésű, illetve homogen természetű. Ha a formai logika elve s alapkategóriája a tekintetbe vett anyag természetétől idegen, akkor semmi fáradozás nem lesz képes a kettőt concret egységbe ósszeolvasztani. Ezen elvet a logikusok régóta (már Aristoteles) ismerik, s ha nyíltan az egész szerkezet elejére nem is állították, de a logikai technika kezelésével rámutattak annak vélt alapjára. Már Vives Lajos (1492—1540) «De natura veri» című művében a tételek bizonyítására háromszögeket használ és állítólag J. ti. Lange hozta be kivált a syllogistikában (Nucleus Log. Weisianas 1712) a körökkel való bizonyítási eljárást. Ezen technikus oldal jelentőségét külöm- bözőképen fogják fel. Némelyek ebben csak ártatlan segélgt látnak (pl. Überweg: System der Logik §. 85.); mások (Prantl: Gesch. der Logik I. 362.) «Dressur stupider Köpfe»-t találnak benne, a miben, ha a magyar iskolákban használt herbarti könyvekbe tekintünk, igen sok igaz rejlik. Ezek ellenében Lange Fr. Alb., a materialismus történelmének nem annyira mély, mint szellemdús megírója, azt állítja, hogy a szemléleti kép nem segítség, sem nem ártalmas fogás, hanem egyedüli meggyőző és bizonyító eszköze a logikának.* S én azt hiszem, hogy Lange itt csakugyan eltalálta az igazat. A formai logika tételei csakugyan mind végig ezen geometriai alapon nyugosznak s ennek szemléleti biztossága az, a mi bennünket a tételek helyességéről meg akar győzni. Akar, mondom : mert a törekvés hiú, s a ki a logikai tanokról tovább elmélkedik, az nemsokára belátja, hogy ezen meggyőződés homokra épül. Mert akkor azon kérdést kénytelen felvetni * Fr. Alb. Lange: Logische Studien 9. 1. «dasz diesz (die Anschauung des Baumes) auch bei den logischen Lehrsätzen der Fall ist (wie bei den geometrischen), u. dasz in dem nämlichen Anschauungsbilde, mit welchem wir dieselbe begleiten, für uns das eigentlich Überzeugende liegt».
