Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
14 logikum teljesen más, mint a szemlélet, — nézzük nehány kiváló esetben azon eredményt, melyet a formai logika ezen alapon eddig elért. Előre is gondolhatni, hogy egy tanrendszer, melynek alapelve és tartalmi részletei egymással nem homogének, csupa incongruentiát fog mutatni. A formai logika mai alakjában csakugyan számos, kivált három csoportra visszavezethető hiányt mutat fel, melyeknek megszüntetése eddigi elvének megtartása mellett, nézetem szerint, lehetetlen. Ezen hiányok 1. a fogalmak indokolhatatlan hypostatizálása vagyis valóságokká elváltoztatása, — a mi ismeretelméleti monstrositás, 2. az ítéletekben az állítmány korlátolása az alany terjedelméhez képest, — a mi lélektani lehetetlenség, 3. osztályozásainak alapnélkülisége és így esetlegessége a fogalom, ítélet és következtetés terén, — a melyet a mai alapon megváltoztatni nem lehet s a mi mégis rendszerileg igen nagy fogyatkozás. E három hiánynak némileg tüzetesebb fejtegetése az olvasó előtt világossá fogja tenni, mit tartson arról a zárt egységről, melyben a logikai tanok állítólag összefüggnek egymással. 12. A logika már Aristoteles korában figyelmessé lett a fogalmak azon sajátságára, hogy egyiket a másikról állítani lehet. Azt, a mit így többekről állítani lehetett, Aristoteles helyesen mondta átalános- nak (Xé'fco xaüóXou ;j.sv o síel irXsióvwv ítétpoxs xarrjifopEÍadai, Hermen.c. 7.). Ezen ténynek okát keresve a formai logika (újra Aristoteles meta- physikája alapján) azt találja, hogy az egyik azért állítható a másikról, mivel emez benne van, azaz az átalánosban a részleges és egyes. Ez azonban csak oly módon lehetséges, hogy az átalános magán van, mert pl. Platon csak úgy lehet az «emberben», ha «az ember» magán való. Ezen terjedelmi benfoglaltság okából minden átalánosságot valóságnak kellett tekinteni, mert más indokolással nem bírnak azon tény számára, hogy az átalános állítható többekről. Itt tehát meta- physikai okok folytak be a logika indokolásaira. Ennek első következménye az volt, hogy a világot csupa abstract schemenekkel benépesítették. A tulajdonságoknak ugyanis az a sajátsága, hogy igen sok tárgyról állíthatók. Elnevezték őket abstract fogalmaknak * s tettek külömbséget elvont (abstract) és összélt (concret) fogalmak között. Eltekintve attól, hogy már ezen megkülömböztetés is a fogalom természetének teljes félreismeréséről tanúskodik, a mennyiben minden fogalom synthetikus alakzat, a logika magával * V. ö. nálunk Lindner-Klamarik Logika §. 8.
