Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
13 ítéleteket, pl. némely egyenoldalú idom némely háromszög. Ugyanolyan a megfelelő tagadó ítélet tagoltsága. Az ítéletek megfordításánál ennek folytán csak a conversio simplex foglal helyet. A zárlatban pedig csupa egyenletekkel van dolgunk, mert hiszen az ítéletek mind egyenletek, azaz képletük: A — B, B = C tehát A — G. Ezen tan vezetett de Morgan «onymatikus» szempontjára, míg végre Boole «algebrai logikát» akart létesíteni, melyet azonban már tanítványa, Jevons, mint a logikumra ráerőszakolt formát ismert fel. 10. A haladás az Aristotelesi logikától Boole algebrai logikájáig nyilvánvaló. Aristoteles még valóságokkal operál, melyeket kiterjedteknek vesz fel; Hamilton e kiterjedtséget az S és a P oldalán egyenlőnek veszi s egyenletté változtat át minden ítéletet; nem következetes folyománya-e ennek a Boole gondolata, mely az lígyis háttérbe * szorított tartalmat véglegesen eliminálja s a logikát egyenletek felállításába s azok megoldásába helyezi, melyekben a tartalom ép oly közönyös, mint az algebrában, a hol ugyanazon képlet majd számi viszonyt, majd geometriai problémát, majd dynamikai vagy optikai kérdést zárhat magába. A formai logika ezen quantitativ iránya annálfogva idegen térre vetette lábát kezdettől fogva s a mennyiség formalistikus természeténél fogva tökéletes formalismussal végződik. Méltán kérdjük ezzel szemben: a logikai gondolkodásnak csakugyan egyetlen formája az egyenlet-e? oly egyszerft-e a gondolkodás tartalma, oly egyforma, hogy ezen egyenletekbe foglalva csakugyan teljesen ki volna merítve? Nem vagyunk-e épen a fogalmak jelentésénél ellenkezőleg élő erők harcába és barátságába vetve, a melyek számára az egyenlet nem az egyetlen s elegendő forma ? Az oki viszony ezen tényezők közt csakugyan egy enlőségi jegy gyei kimeríthető-e? Elszakadva az élet gyökerétől Mres formalismusba merül a logika s többé nem lesz alkalmas arra, hogy a gondolkodás törvényeit kifejezze; itt már csak jegyek transpositiójával és egyenletek megfejtésével van dolgunk s a logika nem kérdi többé: honnan azon jogosultsága, elszakadni az éltető jelentéstől ? A betűnek mechanis- musa akar dönteni a jelentés élete felett. II. 11. Miután a mennyiség kategóriáját nem találtuk ismeret- elméletileg azon elvnek, mely a logikum felett határozna, mert a
