Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
12 mennyiség meghatározására mérteke nincsen. Valóban tágabb körü-e a «fehér», mint «az ember» fogalma? Mennyivel tágabb? vagy elegendő-e a mathematikai fogalmazáshoz a hozzávetés ? nem kell-e, ha mennyiségekről szólunk, pontos számviszonyokat is adni ? A mértéknek ezen hiánya tovább abból is világos, hogy az alá- és felérendelt fogalmak közt állított gúlát (talán bábeli tornyot ?) ez ideig senki sem szerkesztette meg; talán nem volt elegendő munkás hozzá ? Még a legfőbb fogalmak iránt is ingadozunk; mennyivel nagyobb zavarban lehetnek e tanok hirdetői ott, a hol pl. a veréb és a kutya fogalmainak körét kell megmérni, azaz a concret fogalmaknál ? Mert ugyan ki fogja eldönteni, vájjon a kutya vagy a veréb bir nagyobb proge- niessel? Pedig e nélkül üres szó a körök terjedelme; ha mennyiség az egesz, tessék megmérni a mennyiséget! A hol pedig fogalmak kizárásáról van szó, ott azonnal kiderül, hogy a menny iségi. viszony felett áll egy hatalmasabb úr, a fogalmak tartalma, illetőleg jelentése. Egyedül ebben rejlik oka annak, hogy a fogalmak meg nem férnek egymással, azaz azon tényben, hogy az alkotó functiók egymással nem léphetnek közösségre; de hogy ezen tényt hátrafelé megfigyeljék a fogalmak bezárási s egyéb viszonyaiban is, azaz hogy ezek számára is az okot a functiók jelentésében keressék, — arra a gondolatra a geometrizáló formai logika nem is jutott. b) Ezen primitiv, következetesség nélküli. logikát, mely saját elveinek öntudatára nem emelkedett s azért nagyon sajátságosán, mennyiségi s minőségi tekintetekből, összevegyített alakot mutat, tanítják nálunk az iskolákban. Mások azonban észrevevén a formai logika ezen hiányát,* a mennyiségi elvet tisztán és kizárólagosan érvényesítik benne s új alakzatra jutottak. Az átmenetet ezen alakra Hamilton tana az állítmány quantificatiójáról képezte, melyből egészen új 4 pár (állító és tagadó) ítéletet nyert, úgymint: 1. az állító toto-totalis, pl. minden háromszög minden háromoldalú; 2. az állító toto-partialis, pl. minden háromszög nemely idom; 3. az állító parti- totalis, pl. nemely idom minden háromszög; 4. az állító parti-partialis * Hamilton már 1846-ban az új analytika feladatául: a réginek egyszerűsítését és teljessé tételét tűzte ki, minthogy szerinte Aristoteles az összes elemeket még ki nem derítette s azért rendszere szabályok és javitásokkal, de tökéletlenül épült fel. Baynes szerint pedig az új analytika a formai gondolkodás egy oly elemét lelte fel, melyet az előbbi analysisek nem fejtettek ki vagy félreismertek.
