Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882

Ezen körülmény nagyon emeli azon kevés és rövid fejezet értékét, melyet Arrianos művében tárgyunkra vonatkozólag olvashatunk. Mert fel kell tennünk, hogy Ptolemaios, ki mint ügyes hadvezér mindig a nagy királyt követte, sajátkezű feljegyzéseit használta fel történeti műve feldolgozásánál. Nagyon valószínűnek látszik azon nézet, hogy mindaddig, míg azon harcok folytak, melyek Nagy Sándor birodalmát darabokra szaggatták, nevezetesen míg a telhetetlen Antigonos élt, nem lehetett Ptolemaiosnak alkalmas ideje feljegyzéseit történeti művé átalakítani; de mihelyt az ipsosi csata (301) Antigonos veresége és halála által véget vetett törekvéseinek, és többé senki sem zavarhatta Ptolemaiost Egyiptom birtoklásában, ez bizonyosan tudományos környezetétől bátorítva, hozzá fogott Nagy Sándor életének leírásához. Ez által a nagy királynak oly emléket állított, mely kiegészítője volt azon nagyszerű síremléknek, melyben annak hamvai le voltak téve.

Bár mily nagy becse legyen is azon feljegyzéseknek, melyeket Arrianos számunkra Ptolemaios müvéből fenntartott, azért mégsem vindikálhatunk azoknak akár teljességet akár hibátlansá- got. Úgy a mint most olvashatjuk Arrianosnál a dunai hadjárat leírását, sem azt nem láthatjuk tisztán belőlök, hogy Sándor merre vette útját, mielőtt a Haemus aljához ért, sem azt, hogy mely irányban ment át ezen hegységen és hol találta az ellenséges triballokat és mily távolságban laktak ezektől a geták stb. Pedig fel sem tehető, hogy Ptolemaios mindezekről bővebben és világosabban ne írt volna, legalább úgy, hogy a feljebb említett dolgokra nézve kétség nem foroghatott fenn; de Arrianosnak főcélja lévén az ázsiai hadjáratot leírni, mint a melyre nézve legtöbb volt az érdekeltség, nem tett a dunai hadjárat leírásában egyebet, mint hogy a legfőbb pontokat röviden, és mint gondoljuk, nem a megkivántató összefüggésben kivonatolta.

Innen van, hogy az ujabbkori írók, kik Nagy Sándor történetével foglalkoztak, ezen dunai hadjáratra nézve lényegesen eltérnek egymástól; míg p. o. némelyik úgy vélekedik, hogy Alexandras a Hannos keleti végén lépte át ezen hegylánczot, addig mások azon nézeten vannak, hogy az u. n. porta Trajani-n ment keresztül, és hasonló eltérést tapasztalni azon népek lakhelyére nézve, melyeket feljebb említettem.

Meg akarom kisérteni e lapokon ezen hadjáratra, irányára, a benne szereplő népek lakhelyére stb.-re nézve nezetemet előadni és