Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882

ebben mindazon eszközöket felhasználni, melyek tárgyunkra nézve jelentőséggel bírnak.

Első sorban állnak pedig eme segédeszközök között azon ethnographiai adatok, melyek Herodotos- és Thukydidesnél valamint más görög íróknál is előfordulnak. Igaz, hogy e két író halála után egészen Nagy Sándor fellépéséig sok változás történhetett azon népek között, melyek ellen a király indult, de mégis tekintetbe kell vennünk, hogy Thukydides még élt és írt a peloponnesusi háború befejezése után, tehát körülbelül 70 évvel a makedón király előtt, Hero- dot pedig még a pelop. háború kezdetét említi. Ezen idő alatt változhattak ugyan a Haemos félszigetén az ethnographiai viszonyok, de nagyobb erőszakos és hirtelen beálló változásokról, melyek ezen idő alatt történtek volna, nem bírunk tudomással, és nincs is okunk ilyeneket feltételezni. Mert azon népmozgalom, mely a Duna mentében és ehhez délre az illyr népek békéjét felzavarta, értem a gallok, illetőleg celták, letelepedését, nézetem szerint Nagy Sándor után vette kezdetét, ez tehát itt még nem jöhet tekintetbe. így aligha tévedek, ha felteszem, hogy Herodotos és Thukydides úgy írják le a Haemus körül lakó népeket, a mint azok Nagy Sándor idejében el voltak helyezkedve, és különösen Thukydidesről tudjuk, hogy ő Thrakiában töltötte életének egy nagy részét és már ezért is nagy fontossággal bírnak azon adatok, melyeket tárgyunkra vonatkozólag közöl.

A második segédeszköz, melyet kérdésünk fejtegetésénél használunk, a térképek. Nagy Sándor csak arra vehette útját, a merre azt a természeti viszonyok engedték. 0 nem csak hadsereget vezetett a Dunához, hanem nagy tárcsapatot is, és e miatt kénytelen volt, ha nincs is az íróknál külön említve, oly útakat választani, melyek nem gördítettek elébe legyőzhetlen akadályokat. A királynak azon hágó - kon és szoros utakon kellett járni, melyek, ha egyrészt megnehezítik is a Haemos és a vele összefüggő hegyrendszereken való átmeneteit, mégis másrészt eirnek lehetőségét is megadják. Ezen utak és hágók ismertetésénél pedig legezélszerűbb mind azon térképeket felhasználni, melyek az illető vidék lehető leghívebb képét adják. Ezért szükségesnek látom különösen kiemelni, hogy a bécsi cs. és kir. földrajzi intézet által kiadott «General-Karte vonCentral- Európa» (mér'ete 1: 300,000) ide vonatkozó lapjait felhasználtam. E mű, mely az utolsó években jelent meg és melynek tökéletesítése folyton folyamatban van, a legelső megbízható térképe azon