Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
és hol it phalanx csatarendben törhet előre és szükség esetén ki is tágíthatja sorait hüaát r/jv tá£iv, ott nem lehet szorosra gondolni, hanem legfeljebb keskeny Tölgyre. Ezek szerint bátran mondhatni, hogy Jochmus és Ivauitz nézetei azon helyre nézve, melyen Alexandras a Haemoson átment, teljesen ellenkeznek Arrian adataival. Egészen más irányban keresi Droysen "> Alexandras útját. Szerinte a «hegyi lakók» nem lehetnek mások, mint a bessok, kikről majdlejebb teszek említést; ezen nézet mellett azon körülmény szól, hogy ezen nép lakhelyén Dionysos temploma volt, hol Alexandras ezen istennek áldozatot is hozott, tehát átment azoknak területén. Ezt helyesnek lehet tartani, de azon megszorítással, hogy nem a «hegyi lakók» voltak a bessok, hanem a független thrákok. Igaz, hogy ezek Tbukydides szerint a Rhodopén laktak,6' de épen az Isker forrásai táján a Rhodopr össze is függ a fformosán}, különösen Trajan Lapuja táján, úgy, hogy ha a brssol: egyrésze ehhez délre lakott a ílhodopén kelet felé terjeszkedve, mindazonáltal másik része okvetlenül a kapuhoz éjszakra lakott, mert annyit fel lehetett tenni ilyen rabló néptől, hogy a területén át vezető utakat hatalmába kerítette. Ebben tehát egyetértek Droysennel, hogy csakugyan a bessok állották útját a makedón királynak. Abban azonban nem tartom helyesnek nézetét, hogy Alexandras a Kalofcr-íéle hágóban és környékén támadta meg a thrákokat. Semmi ok nem szól a mellett, hogy épen a Kalofrr hágót használta volna a király, mert ezen hágó közelében van több más is, melyet ép annyi okkal meg lehetne említeni. Ennek megértésére a következőket kell megjegyeznem. A feljárás ezen hágóhoz, mely ugyan Kalofrr városából kiindul, de nem Kalofrr, hanem Rosalita hágónak neveztetik, azon völgyből indul ki mely a Balkan déli előhegységét, a Ka ra dia Dugtál, a fő hegyláncz- tól elválasztja; e völgy Rahmanli fölött veszi kezdetét és keletfelé egy-két helyen megszakadván, egészen Kamuiadig terjed körülbelől 25 mértföldnyi hosszúságban. Feltéve, és ebben nincs semmi valószi- nütlenség, hogy Alexandras a Marica völgyébe nyomult, onnan könnyű volt a Kurudéadag lassanként emelkedő déli lejtőjén felfelé, azután ennek éjszaki oldalán, ha meredekebb is, lefelé haladva, fennakadás nélkül a nevezett völgybe jutni. Innen több utat választhatott, <>) 2-ik k. 1-20 k. 1. 3. j. b) II. 9G.
