Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
ha csakugyan egyenesen éjszak felé akart haladni. Karnabcuhól kezdve nyűgöt felé van az Amp Balkan szorosa, tovább a Shotiireh és Kot ti szoros, mely Samia felé vezet, azután az .Elműt Balkan szorosa, mely Elenán át, a Tipuriska szoros, mely Travnán és Drenován át és a Sipka szoros, mely (rabrorán át vezet Trnovdba. Ezek után következik a llomlita és Trójait szoros, mely Trojanon át Lorcabn, vezet; ezeken kívül van több kevésbé fontos hágó. Ez állott mind Alexandros rendelkezésére, ezek között választhatott volna, mert akármelyik kevés különbséggel a Dunához vezetett. Pedig Alexandros a mint Arrian mondja, nem választhatott az útak között, "> neki céljához képest csak egy út volt legalkalmasabb, és azért sem a Kalofer, sem a közellcvő szorosok egyikén sem mehetett át, mert neki határozott célja volt és ehhez képest kellett utat választani. A király a triballok ellen indult és ha ezeknek földjére akart érni, más vitat nem választhatott, mint a melyen legrövidebb idő alatt legbiztosabban oda juthatott. Alexandros útját tehát, illetőleg azon hágót, melyben a harc a thrákokkal vivatott, nem lehet másfelé mint a triballok irányában keresni. Későbben ki fogom mutatni, hogy e nép Herodotos és Thukydides idejében, a mai Szerbiában lakott és hogy nincsen okunk feltenni, hogy már Alexandros idejében keletfelé költözött. A királynak tehát csak olyan irtat lehetett választani, mely a Balkan aljától legbiztosabban a Morava partjáig vezetett. Azt már elébb említettük, hogy a thrákok, kiket megszalasztott, a bessok voltak, hozzá teszszük azt is, hogy e nép a mai Philippopolis táján lakott, és hogy Philippos ezen nép területén alapította a róla nevezett várost. Alexandros tehát Philippopolis felé vette útját és itt jutott a Balkan azon része közelébe, melyen át kellett menni, mivel másfelé nem volt alkalmas út. Azon tíz nap lefolyása alatt, melyről elébb volt szó, a király a Nestos partjától Philippopolisig jutott, serege ezen idő alatt megtett körülbelül 50 mértföldet, a mi magában véve nem lehetetlen, különösen ha feltesszük, hogy írtjában semmi akadály nem volt. Plrilippopolisból pedig a mai Szerbiába (beleértve abba az újabb szerzeményt is) csak egy természet alkotta út vezet, az, a melynek egyik pontja Trajan kapujának neveztetik, és melyet már a rómaiak is használtak. Philippopolisból egyenesen nyugoti irányban Brssapara (Tatar-Bazardzik) felé és onnan, még sik földön Vejtrenoráig vezea) i. h. o-j ylc őtvai áAA7j tv(v nápooov.
