Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879
A SPEKTROSKOP AZ ASTRONOMIA SZOLGÁLATÁBAN, Népszerű természettudományi tanulmány. Nagy feladatot tűztem ki magamnak. Meg akarom ismertetni az ez iránt érdeklődő szives olvasót a földi élet egyedüli kútforrásával, a Nappal, annak physikai alkatával, el akarom mondani azt, mily módon jutottak a tudomány fáradhatatlan bajnokai ezen, a jelenkor legfőbb büszkeségét képező bámulatos eredményekhez, és mind azt néhány lapra terjedő tanulmányban kell tennem, nemde merész vállalat ? Vaj ha a nagy feladat megoldását legalább megközelíthetném! Az ember örömest a természet urának vallja magát: ez gyermekes kérkedés. Mi a röghöz vagyunk kötve, a környezet, az éghajlat befolyása alatt fejlődünk, mint földünk bármely más élő lénye, és ha néha egyesek a szellem szárnyain nagy bátran felemelkednek, hogy átkutassák a megmérhetetlen mindenséget: lankadtan mégis visszatérnek oda, a honnan kiindultak, a röghöz, melynek ők szülöttei. Ezzel nem akarom az emberi szellem hatalmát kétségbe vonni, korántsem ! Hisz kétségtelen, hogy manap a természeti erők legnagyobb része szolgálatunkban van, és bizonyos, hogy a jelen és a jövő nemzedék mindegyre folytatni fogja ezen hódításokat; annyit akartam csak állítani, hogy elvégre is eljutunk egy határhoz, melyhez érve kénytelen lesz a büszke emberi elme szerényen bevallani, hogy ez a «netovább !» Az imént az embert a föld fiának nevezém, ■— a chinai az ő császárját a Nap fiának tartja. Neki igaza van, a chinai császár valóban a Nap fia, de ő is az, és mindnyájunk, mert minden szerves élet létezhetésének végoka a jótéteményeiben oly pazar Nap, és nekünk felvilágosodottaknak, bizony nem volna szabad szánakozóan mosolyogni azon népeken, kik a Napot istenükként imádják. Eltekintve attól, hogy földünk a Nap testéből elszakadt test, legyen szabad az iménti szavakat röviden indokolnom. A szerves élet alapfeltétele a fény és a meleg. Mindkettőt bőven adja a Nap. Borzadva 1*
